Amióta bizalompontért lehet blogolni, hirtelen megjött a kedv. Mármint csak a kedv, de hozzá a tartalom nem igazán.

Először nem is értettem, amíg nem olvastam, hogy mi a motiváció. :D
És nem, ezt most nem 1 bizalompontért írom, aki évek óta előfizető, annak rengeteg van.

A legtutibb, amikor semmiről sem szól, csak ugyanarról ami a reglap. És ugyanúgy nem lehet kommentelni, ahogy a reglapot.
Akkor mire való a reglap? :rejtely: 

De ezt nem tudom megállni, hogy hozzá ne szóljak.

"nagyon nehéz találni valakit, akivel megélhetném vágyakat. Nevezetesen a csupasz punci nyalást" -olvashatjuk a tartalmas és informatív blogposztot.  :napersze: 

Ha lehetne kommentelni, akkor azt mondanám, hogy lehet hogy ez azért van, mert nem puncik mászkálnak az utcán (még Eropoliszban sem!!!), hanem emberek. :D 

A másik nem kommentelhető poszt, ami szerintem itt még sok nem posztolónak is a problémája, hogy akkor most elváljon-e hogy kiélhesse a szexualitását, vagy maradjon az aszexuális felesége mellett.
Erre pedig azt kommentelném, hogy először is érdekes kérdéseket feltenni úgy, hogy nem kommentelhető a poszt. Másodszor pedig, semmilyen garancia nincs arra, hogy ha elválik valaki, akkor majd ki fogja tudni élni a szexualitását. Mert amiért a felesége "aszexuális", ugyanezért másoknak sem ő lesz álmai vágya.

Szóval lehet hogy a kevesebb több (lenne).

Mindenesetre azt nagyon köszönöm a moderátoroknak, hogy már legalább nem egy bepucsított férfi fenék nyitott lyuka ugrik az arcomba, amikor kinyitok egy blogot.  <3 

A legtöbbet hallott méltatlankodás errefelé, hogy miért hagyják a nők válasz nélkül a leveleket.
Nohát, részemről szeretnék egy választ adni erre a kérdésre.
Ehhez (természetesen a feladó megnevezése nélkül) megmutatom a hozzám csak az elmúlt 4 napban érkező levelek "krémjét". (Krémje ez esetben azt jelenti, hogy ezek még nem is azok, amik pusztán 1-2 obszcén szót tartalmaznak, hanem már levélnek nevezhetők.)

"Szia!
Csinos és vonzó vagy!
Diszkrét szexkapcsolat?
Alkalmanként pár kellemes óra együtlét, egymás kényeztetése"

"szia,hivsz chattelni?, irj légyszi"

"Szia [...] vagyok 185cm sportos mosolygos :) szabad ismerkedni :) gyonyoru alakod van"

"Kedves Pandora, nagyon szívesen meg ismernélek roppant szimpatikus vagy:)"

"Igazan vonzo es szexi Kegyed!
Van kedved ismerkedni?"

"szia lenne kedved ismerkedni?"

"Szia! Nem tudsz jönni gmailre chatelni? szeretnék veled kicsit csevegni..."

"Szia [...] vagyok van kedved beszélgetni ismerkedni?"

"Bp, 187/82/41 Barátság extrával érdekel. Írj [...]"

Hogy más nők miért nem válaszolnak, arról nem tudok nyilatkozni, de itt egységesen válaszolok az összesre.

Kedves Mindenki aki írt nekem valami hasonlót!

Azért nem válaszolok, mert először is, aki nem olvasta végig az adatlapom, az nem érdemel választ. És szemlátomást nem olvastátok.
Mert ha olvastátok volna, akkor nem írtatok volna ilyeneket.

Ha pedig valaki ismerkedni szeretne, akkor ismerkedjen. Ezek a levelek nem ismerkednek! Az ismerkedős levél úgy néz ki, hogy: 
1. az illető ír magáról (nem a farka méretéről, hanem magáról!)
2. arcképet csatol (nem a farka az arca!)
3. leírja, hogy az én adatlapom tartalma mennyiben közös az ő elképzeléseivel.

A 3-as számú sajnos még a normálisabb levelekből is kimarad.

Én speciel ezt nevezem ismerkedésnek, és nem azt, hogy megkérdezi valaki hogy a másik akar-e ismerkedni. Bakker azért van itt mert akar! De nem bárkivel és bárhogy.
Az életben sem fordul elő, hogy valaki odavet 2 szót, és az elég. Válaszra sem fogják méltatni, csak odébb mennek. 
Ez a neten sincs másképp.

Nincs új a nap alatt.
Ezeket a sorokat 2019-ben írtam, ugyenezen a blogon.

"pár napja küldtem egy körlevelet a naturista csoportomnak, hogy VÉGRE és HURRÁ, szombaton itt a Strandok Éjszakája, jöjjön mindenki aki tud és mulassunk együtt jót Délegyházán.

Nahát velem aztán lehet találkozni, meztelenül, púder nélkül.  :vigyor:  Senki se fogja rám hogy fantom vagyok! A csoportomnak rengeteg tagja van, akik rendre beírnak, jaj mikor lehet már veled találkozni.

Szerintetek hányan jelentkeztek?!

Ekkora hallgatás a New York-i Filharmonikusok koncertje előtti utolsó másodpercekben lehet! A légy zümmögését is hallani lehet. Hirtelen mindenkinek baromi sok dolga lett. :-D
Szerintem meg mindenkinek csak a szája olyan marha nagy. Az aztán megvan 20 centis is! :D  "

Majd eljött az idei év nyara.
Akkor ezt írtam:

"Az előző posztomban Balatonberénybe invitáltam azokat, akiket érdekel egy igazi kávé, egy igazi, való világban, hús-vér emberek között.

Tudjátok hányan voltunk?
Pontosan annyian, amennyien eleve terveztük a nyaralást."

És tádámmmmm...eljött az idei téli szaunaszezon.
Küldtem egy körlevelet az igen népes naturista csoportom összes tagjának, ahol egy budapesti programra invitálom őket, naturista szaunába.

"Most pénteken, azaz november 24.-én ott leszek a programon, akit érdekel a naturista szaunázás, szereti a jó felöntéseket, a jakuzzizást, és a finom kajákat (mert az is van), és szeretne velem találkozni, az jöjjön el."

Szerintetek hányan jönnek? :D
Micsoda meglepetés!!! Soha ekkora csend nem volt a postaládámban!

Ekkora hallgatás a New York-i Filharmonikusok koncertje előtti utolsó másodpercekben lehet! A légy zümmögését is hallani lehet. Hirtelen mindenkinek baromi sok dolga lett. Többszáz embernek egyszerre. Itt valami összeesküvés van. :napersze:  :D 
 
Hja...macerás ez az évvégi hajsza. Meg a nyár elejei... Meg a nyár közepi... Meg az őszi is...
Csak ne írja többé valaki azt, hogy velem miért nem lehet találkozni.  :napersze: 

Esther Perel, napjaink egyik legismertebb és legünnepeltebb pszichológusa, nemrég járt Magyarországon, és részt vett egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol kérdezhettek tőle.
Érdemes elolvasni, sok érdekes, gondolatébresztő dolgot mondott.

A kedvenceim:

"Akkor tudod, hogy megtaláltad az igazit, ha letörlöd a randiappot."

"Nem mindenki, aki nem ért egyet veled, gaslightingol téged. Nem mindenki nárcisztikus, aki túl sokra tartja magát, és nem, nem mindenki traumatizált."

"Ne állítsd meg a randi miatt az életed, csinálj valami olyasmit, ami eleve az aznapi terveid között volt és abba vond be a partnered – ne a randizás köré építsd az életed, illeszd be az életedbe a randizást."

"A félrelépés nem mindig arról szól, hogy el akarod hagyni azt, akivel vagy, hanem arról, hogy el akarod hagyni azt a személyt, akivé te magad váltál."

"A romantikus kapcsolatok váltak gyógyírré önmagunk sebeire.
Nincs mellettem közösség vagy család, ezért azt kértem tőled, hogy adj meg nekem mindent, amit egy egész falunak kellene biztosítania."

"A gyermekkor az élet nagyon fontos szakasza, de sokkal tovább vagyunk felnőttek, mint gyerekek."

"Az erotika a trauma kezelésének alapvető módja."

https://telex.hu/eletmod/2023/09/30/esther-perel-budapesten-brain-bar-randiapp-traumatalk

Ritkán szoktam más tollával ékeskedni, erről a témáról már én is írtam korábban itt.
https://www.eropolis.hu/city/blog/pandora/40/

Mostanában gyors egymásutánban kétszer jött szembe velem ez a téma. Először az életben, aztán ezen a videón.

Kíváncsi lennék a véleményetekre.

[html][/html]

Van ami szerelem első látásra.
Azt újra meg kell nézni, vajon mi a helyzet a második látással.  ;)  :vigyor: 

Vagy inkább kávétlan :)

Az előző posztomban Balatonberénybe invitáltam azokat, akiket érdekel egy igazi kávé, egy igazi, való világban, hús-vér emberek között.

Tudjátok hányan voltunk?
Pontosan annyian, amennyien eleve terveztük a nyaralást.

Szuper hetet töltöttünk Berényben, meztelenül és offline. Aki kimaradt, lemaradt, ahogy mondani szokás. :P 
Aki ott volt, az szuperül érezte magát - ahogy én is. :* 

Jövőre ugyanitt! <3 

Sokan sérelmezik, hogy miért írtam ki a lapomra, hogy nem szeretnék kávézgatni. A profilomban megmagyaráztam, aki akarja elolvassa, most viszont más a helyzet.

Alkalmilag 5 napra feloldom a kávészünetet. :D

Június 22-27 között egy jurta fog állni a balatonberényi naturista kempingben, hasonló mint a képen, és ott leszünk néhány itteni, eropoliszos ismerőssel benne. Mármint abban alszunk. Alszunk. :D A jurta egy légterű, szóval senki ne gondoljon semminemű rosszalkodásra.  :pirul:  :vigyor: 

Viszont a jó hír, hogy aki kiszáll a monitor mögül, és ellátogat a való életbe, azt fogja tapasztalni, hogy nem csak pár eropoliszos taggal találkozhat, hanem többszázan lesznek a kempingben mindkét nemből, mert a strandidőn kívül azon a hétvégén lesz szaunafesztivál is. :D
Napközben pedig fürdünk a Balatonban, napozunk a stégen, vagy szabadon választott. ;) 

És ha már ilyen minieropoloszos találkozó, gondoltam megtoldom kávéval. :D

Aki ez idő alatt kávézni szeretne, azzal nagyon szívesen megiszom egy lattét ott a büfében. Offline és meztelenül. :)

Volt már egy élménybeszámolóm, Like a boss címmel, ami azokról a férfiakról szólt, akik kilépnek a monitor mögül, és inkább az életet választják, valós élményekkel.
Ez is valami hasonló.

Nyaralni voltam, Korfun, egy hétre. Full extrával, repülős, bérelt autós, medencés, napfényes, allinkluzívos hotelban, méghozzá egy itteni ismerőssel. Mielőtt valaki rosszra gondolna (na nem arra, mert az jó :P  :pirul:  ), nem meghívattam magam, hanem mindent feleztünk. Az élmény pénzbe kerül. És egy isteni hetet töltöttünk a napfényes tengerparton. <3 

Példaképpen írom le ezeket azoknak, akik azt mondják, hogy itt mindenki kamus. Nem, nem mindenki kamus. Csak sokan tárgyként kezelik a többi embert, meg akarják úszni egy kósza dugással, azt is lehetőleg a kocsiban vagy a parkban, az ismerkedést pedig egy kávéivással, ahol meggusztálják egymást, és persze hogy nem támad kedvük semmihez, mert az emberi vágyak nem így működnek. Meg lehet adni a módját, és én szeretem megadni a módját. ;)

A napfényes tengerparton aztán mindenhez van kedve az embernek, ezt garantálom. :D Este, éjjel, reggel, a szobában, a tengerparton, és mindenhol. Csak bírja szusszal. ;) :P 

Mindenkit arra szeretnék bíztatni, hogy merjen felállni a fotelból, kinézni a telefonjából, és elég tökösnek lenni ahhoz, hogy odategye magát egy igazi kalandhoz! :cigi: 

Ami pedig Korfun történt, Korfun is marad. ;)

Igazán hiánypótló kutatásra hívta fel a figyelmet egy, a közösségi médiában Dr. M néven (mellesleg bugyiban és melltartóban) influenszerkedő, állítólagos idegtudós, volt egyetemi tanár(nő).

https://www.instagram.com/p/CiyQdT2gbpE/

Micsoda meglepetés, brit kutatásról van szó. :D :napersze: 

A lényeg, hogy egy férfi személyiségéről sokat elárul, ha megnézzük milyen a pénisze. Na ezért igazán figyelemreméltóan hiánypótló ez errefelé, ugyanis többnyire mindössze ennyi információval rendelkezünk itt Erón ahhoz, hogy eldönthessük, megvan-e a kellő szimpátia ahhoz, hogy megismerkedjünk valakivel. Hogy elénk tolnak egy pénisz fényképét.

Ami azt illeti, egyszer megtörtént velem, hogy megláttam egy farokképet, és annyira lenyűgözően szép kép volt, rajta a Tökéletes Farokkal :D , hogy megismerkedtem az illetővel. A szép fotó oka is kiderült: az illető profi fotós volt. :D Ettől eltekintve, még soha nem éreztem egy farokkép láttán, hogy meg akarom ismerni a tulajdonosát. Fordítva igen: megismerve valakit, éreztem azt, hogy a farka is érdekelne. ;)

Mégis farokképözön dívik. Mivel azzal főzünk, ami van, hát lássuk a főbb szempontokat, hogy a szexi doktornő mit állapított meg. :D

Minél szélesebb valakinek a pénisze, annál aktívabb szexuálisan (bocsi keskeny virslis pasik). :D
És minél hosszabb valakinek, annál extrovertáltabb és vonzóbb (bocsi kisfarkúak, a kutatás az kutatás...). :D

Zárójelben megjegyzem, nem elefántormányokat keresnek itt a nők?! Ha eddig nem értette valaki, na itt a tudományos magyarázat, hogy miért. :D Mert szeretnénk egy szexuálisan aktív, potens, vonzó, és lehetőleg barátságos és nyílt férfivel megismerkedni. 
Miután beszélgetéssel nem nyílik lehetőség ezen tulajdonságok megismerésére, hát elő a farokkal és a tolómérővel, majd az alapján fogjuk eldönteni, milyen személyiségek a jelentkezők. :D :D

Oh...rossz hírem van a borotváltak számára, mert a teljesen kopaszra borotváltak ugyanolyan felejtősek mint a dzsungel tulajdonosok. (Lehet hogy innen következtethetünk az illető faék egyszerűségére és fantáziájára...) A kutatásban a középutat képviselő, gondosan ápolt, formára igazított szőrzettel rendelkezők nyertek (lehet hogy aki időt fordít erre, az másra is). :D
Szóval elő a borotvával, de csak finoman, kreativitással! ;)

Ja, és ha valaki nem szeretné, hogy a farka alapján ítéljék meg, akkor tartogassa a farokmutogatást azokra az intimebb időkre, amikor már a fejével meghódította a kiszemelt hölgyet. 

Én részemről ebben a módszerben sokkal jobban hiszek. ;) :D

Ti mit gondoltok?

A szótól is kiráz a hideg, mert puszta szimpátiának nagyon távoli köze van csak ahhoz, hogy az ember kivel bújik ágyba, majd ez is megér egyszer egy posztot, hogy a 10 legborzasztóbban kicsavart szó a társkeresőkben...de most egy viszonylag átlagos sztorit szeretnék elmesélni, ami nagyon szépen indokolja, hogy mi nők miért is nem szoktunk válaszolni, úgy 10 levélből 9 levélre... :napersze: 

Mutatom a kivételt, amikor válaszoltam. :D

Korban hozzám illő férfi levele érkezett, megnézve az adatlapját, látom hogy "intelligens alapú tartós szexbartáságra" keres partnert. Mivel az intelligenset sikerült két l-lel írnia, és itt-ott a szexet is szexnek, épp rá is érek, eltekintek a "bartárságtól", és elolvasom a levelet. Nem nehéz, mert eme rengeteg információ van benne:

%"Szia, igényes, izgalmas, erotikus nő való hozzám.
Kezdhetnénk ismerkedni - aztán kiderül minden u gyis, ha eljutunk találkozásig.
üdv"%

Agyfaszt kapok, amikor valaki azt írja, kezdhetnénk ismerkedni, aztán üdv. Na ilyenkor vajon mit vár? Egy igent? Logikusan itt egyből le is írhatná, hogy ő milyen ember, mit szeretne, miért engem választott (céltáblának :D ), szóval ahelyett hogy beszélne róla, talán ismerkedne. Engem akar műveltetni? Most támadjam le és szórakoztassam, vagy mi?
Vagyis hozzám vágtak egy labdát, amiben még levegő sincs, de játsszak vele.
Hm.
Mondanom sem kell, hogy nincs fotója, vagyis az ismeretlenebbnél is ismeretlenebb.

És akkor elkapott a felebaráti segítőkészség, és kukázás helyett (azt szoktam ezzel a stílussal) válaszoltam. :D
Íme.

%"Szia, akkor ismerkedésképpen megkérdezhetem, mi az oka, hogy nincs fenn fotód? :-)
Puszi,
Pandora"%

Jó-jó, túlzásokba nem estem, azaz nem kezdtem veszedelmes ismerkedésbe (ami nem tudom, mi is pontosan, talán az én hibám, de nem szokásom ostromolni a férfiakat), de kapott ő is egy plöttyedt labdát, amibe ha akar valaki, tölt legalább levegőt. Már ha van neki. :D
Hááááát...ez jött.

%"Szia,
miért ne kérdezhetnéd? Azért nincs, mert az ismerkedés során szoktam küldeni, mailen.
Ha már alap szimpátia, vonzalom van.."%

Aha!!!!!!! És akkor itt a világegyetem legnagyobb paradoxona következik, hölgyek és urak, hiszen ahhoz hogy képet küldjön, kell az "alapszintű szimpátia", na de az alapszintű szimpátiához kell az ismerkedés! Mondjuk nem tűnik úgy, hogy az illető eme intellektuális mélységekbe kívánkozna, szerintem ő azt gondolja hogy az alapszintű szimpátia az, hogy nadugjonmegmárvalaki, ami nagyon távol áll az általam szimpátián értett fogalomtól, de fújjunk egy kicsit abba a lufiba. Tiszta levegőt persze. :D
És feltettem a nagy kérdést, amire majd kiugrik a nyuszika a bokorból.

%"Mit értesz alap szimpátia, vonzalom alatt?"%

Eltelik egy nap (jó munkához idő kell, hát még a rosszhoz), hát meg is érkezett a válasz.

%"Ezt magyarázni kell egy 50 éves nőnek...érdekes... te hol éltél eddig????..."%

Bruhaha. Egy haverom most azt mondaná, leszopom magam. De én ennél jobbnevelt vagyok. :D :D :D 
Hát valahogy nem az utcasarkon éltem, ahol a szimpátia csak úgy terem a fán, pláne szexuális magasságokba repítve.
Itt zárójelben külön megjegyzem, a nárcisztikus jellemvonások 3 piros zászlója tűnik fel ebben a röpke egysorosban.
1. Hárítás
2. Támadás védekezésképpen
3. Írásjelek halmozása (volt egy nárciszom, ő pont ilyen módon pontozott a kérdőjel/felkiáltójel után)
Így szemernyi kétségem sem volt afelől, hogy miután nem ugrik a sült pite a tányérra, az illető dühös lesz mint egy 3 éves gyerek, na de azért csakis, érezze a törődést, ha már gyerekkorában nem érezte - a modora alapján. :D

%"Hát nem tudom, te hol éltél eddig. :-D
Ha semmit sem tudok rólad, semmit sem árulsz el magadról, és fényképet sem látok, akkor mégis milyen módon alakulhat ki "alap szimpátia"? :-D
Pláne vonzalom?
Vagy most kérdéseket kellene feltennem "ismerkedés" gyanánt? Amit magától nem árul el valaki, azt értelmetlen megkérdezni. Mindenkit ugyanaz érdekel. A másik milyen emberileg, mi érdekli (NEM szexuálisan hanem egyébként), hogyan vélekedik a világról, az emberekről, hogyan él, mivel foglalkozik, mivel tölti a napját, milyen az ízlése, ésatöbbi.
Én azt nevezem szimpátiának, ha ezek rendben vannak. Addig szexualitásról még beszélni sincs értelme."%

Na ez a háború és béke hosszúság már önmagában egy bosszú, biztos nehéz feladat elé állítottam.
Pontosan azt kaptam, amire számítottam, megfigyeltem, hogy az életben korral egyre fogynak a meglepetések.

%"Hagyjuk!
Nincs motivációm hogy tovább folytassam veled.
SOK sikert."%

Szóval visszatérve, hogy miért nem válaszolunk. Mert pontosan 4x5 percet pocsékoltunk el az életünkből olyan dologra, aminek az égvilágon semmi értelme.
És ez a nulladik percben látszódott, már a nicknevéből. :D

Persze azt nem tudtam meg, vajon mit is jelenthet az "intelligens alapú tartós szexbartáság". :D Főleg az intelligens részét... :napersze: 

Nem sorolom fel a betűket, egy betűt emelnék ki:

%"A - Ally - Támogató, szövetséges
A második A egy speciális csoportot, azokat az embereket jelöli, akik támogatják az LMBTQ+ közösséget és céljaikat, de nem sorolják magukat egyik csoportba sem. Egy ideális világban minden ember  ebbe a csoportba tartozna, aki nem a közösség tagja, de ez még egyelőre várat magára, a társadalomnak még dolgozni kell rajta."%

*Rövid verzió:*

Hát rajtunk nem múlott, dolgoztunk rajta. ;) 

*Egy kicsit hosszabban:*

Eddig úgy voltam vele, hogy melegfelvonulás, mi közöm hozzá, nem vagyok meleg. Sőt, még arra sem tudtam nagyon mit mondani, aki azt mondta, oké hogy melegek, de minek ezzel hivalkodni. Olyan távoli dolog volt tőlem, mint a nevadai ufók (amit végül szintén megnéztem). ;)

Tavaly a közelben laktam, ahol gyülekeztek, és fogalmam sem volt, mi van, csak lementem (volna) cigiért, és a gyülekező közepében találtam magam. Ami feltűnt, ezek az emberek jó fejek. Néha furin néznek ki, de nagyon barátságosak és toleránsak. Nem érzem úgy, hogy a gyerekeimet hűde féltenem kellene tőlük. Úgyhogy idén miért is ne. Amúgyis tetszenek a színes dolgok. :D :vigyor: 

Azt is megértettem hogy miért vonulnak. Nem, nem azért hogy hecceljék a heteró embereket. Rengeteg hetero ember volt kinn, és eszük ágában sem volt heccelni, senkinek senkit. Nem politizálok ahogy soha, emberi (kockai) síkon közelítek meg minden kérdést. 
Én úgy látom, csak normális életet szeretnének élni. Hogy el kell túlozni? Ilyen a rugóeffektus. Ha a húzóerő nagy, a feszítőerő is nagy kell legyen, különben az egyik végén marad és nincs egyensúly... :/ 

Egy érdekes jelenségre lettem figyelmes. 
Alig dohányzott valaki a tömegben. Tömegben én sem szoktam, mert bunkóság, minden szabálytól függetlenül. De mentek az órák, gyalogoltunk a 40 fokban a napon, és már szívesen rágyújtottam volna. De mindenhol kordonok, tömeg. Viszonylag a szélére mentem "bűnözni", ahol több hely volt. De aztán ott is betelt. Feszengve próbáltam legalább a feléig eljutni a szálnak, mielőtt el kényszerülök nyomni a közutálat miatt. Már lelki szemeim előtt láttam is a megvető, dühös tekinteteket, és hallani véltem az erőlködő köhécselést, és a pikírt beszólásokat, amik ilyen esetben tettem következményei a való (hetero) világban. Megszégyenítés, piszkálás, cikizés, ledominálás... (ismerős?) a többségi akarat lenyomása a torkomon. 
És mi volt helyette? Csupa barátságos, vidám tekintet, cinkos mosoly. :vigyor: Részemről meglepődés, fellélegzés, jéééé.

És ez egy a sok közül. Említhetném az egymásnak adogatott vizet, naptejet, a büfében a kígyózó sorban a fegyelmezett és barátságos sorban állást, a füvön leülni vágyóknak a nem kezére lépést, nem üdítőfelrúgást, és úgy általában az egymást embernek tekintést. :vigyor: 

Oh, ja...tolerancia. Nem harapjuk le a fejét a másik embernek, mert nem pont olyan mint mi. Ebben vagy abban. Sok mindenben különbözünk, ettől még tisztelhetjük egymást. <3 
Van mit tanulni tőlük, na.  :* 
Szerintem.

Aki ismer, tudja, nem szokásom idegen tollakkal ékeskedni (ebben az értelemben most sem teszem, a forrás megjelölve a végén), de ritka kivételt teszek. 
Egy bloghoz tartozó hozzászólásokat olvasgatva akadtam erre a gyöngyszemre.
Nem azért másolom ide, mert minden szavával egyetértek (minddel nem, de sokkal igen), hanem azért, mert kicsit olyannak érzem, mint a mesében aki ki merte mondani hogy meztelen a király. Erősen provokatív írás, de mindenképpen tanulságos.
Alapvető különbség köztünk, hogy én hiszek a kivételekben, ő pedig szemlátomást nem. Hogy kinek van igaza...az pedig minden ember számára egyedi. ;)

A hozzászólás témája a társkeresőzés.

"Szerintem az ördögtől való, [...].

Nyitott szájjal berohanás a faszerdőbe.

Mindenki az élő, szerves kapcsolatokat, az áradást, zsongást, lassú ismerkedést, gyanútlanságot preferálná, ha volna neki olyan, ember, idő, igény, életmód, hogy ezek kialakuljanak és szépséges szerelemmé virágozzanak. Ami ritka, de épp attól oly becses.

Az a baj, hogy nincs. És az már egy rontott állapot. Mint a kényszerű, unalmas, másnak profitot termelő bérmunka és alkalmazotti lét az alkotó munkához képest, pont olyan.

Szerintem a döntésben, hogy “annyira nincs más, nem tudok ismerkedni, hogy társkeresőzöm”, arról van szó, hogy mire tartod magadat, mint egyedi lényt, magadat, mint szexuális szereplőt, mint nőt (feminista értelemben nőt). Hova teszed az énhatáraidat. Borzalmas és elidegenítő paraméterlistává silányulni, árucikként lenni jelen, “na, ez nem is olyan rossz” darabbá válni. Várni a választ, kicsit örülni, hamar csalódni, elutasítani, tiltani embereket, akikkel, ha nem lenne ez a béna szexigény meg trófeagyűjtés, talán ép, jó félbaráti viszonyban lehetnénk, de lehet az az iskolai szülőtárs is, aki épp tilosban jár. 
[...]

Nem az a lényeg, hány béna történet és visszaélés van, mert egy is sok, ha az üzem jellegéből következik (és következik: névtelenség, fotós és adatbeli hazudozás, másikra rászállás, zaklatás, célratörés, külsőségek előtérbe nyomása, egyszerre nagyon is léha és erkölcsileg ítélkező közeg, kettős morál, perverzek kiszűrhetetlensége, ráfüggés, romboló promiszkuitás és hiúskodás, felelősség nem vállalása semmilyen értelemben). Nem látszik a lényeg. Nem tud látszani. Beírhatnám, hogy nekem nem kell 175 alatti vagy kopasz férfi, vagy hogy legyen diplomás, mert ez valamelyes szűrőnek tűnik a felszínes, szexéhes és közhelyéletű (vagy rút) emberek tömegében, de a férfi erről egyrészt hazudhat, másrészt meg olyan szép találkozásoktól fosztanám meg magam ezzel, hogy ihaj.

A nők nagy része egyébként nem igazi vágyból, hiányból megy bele az ismerkedésbe, hanem hogy eltöltse az életét, legyen valaki, aki neki udvarol, bókol, találkozik vele, elviszi ide-oda, szépeket mond, kicsit szereti. Ő meg sáfárkodik a szexuális hajlandóságával, “nem fekszik le már a második randin”, “jobban megismeri”, mintha ettől igazibb lenne az egész, vagy jobban élvezné. Eközben a férfiak túlnyomó része, kár tagadni, sima, lecserélhető, kockázatmentes ejakulációt keres (gyakran a törvényes kapcsolata vagy más társkeresett nők mellett, mert “igényli a változatosságot”), másrészt ególegyezgetést, trófeát. Semmiképpen nem szeretetet. 

És mindent áthat a pornókultúra.
A társkereső nem mint eseti sztori, hanem mint működsémód, kinyír minden egyediséget, költészetet, nagy történetet. A hiábavaló remény, az “ez sem jött össze” mint alapélmény, azoké, akiknek nem jött össze az életbeli zsongás, akik nem vonzók, vagy akik sorozatos alkalmi szexet keresnek. A legtöbbször nem is tudod meg, mi volt a baj veled, csak hogy ez az egész, az eltűnés, elutasítás, megszakadás, ez megalázó.

A valódi kattanás megtörténik. Amúgy meg a tinderes akárki is hamar ismerőssé válik, és akkor már bántó, ha eltűnik vagy bénákat ír. Hiába nem ismerős, ha az az élmény, hogy “nem kellek, baj van velem, szabadon megalázhat”. Amit egy baráti vagy hobbitársaságban vagy munkahelyen nem merne így megtenni.

Eközben a szerelem, az igaz, mély megismerésen alapul, és van benne valami váratlan, nem-akart, villámcsapásszerű. 

Egyáltalán egy vadidegen hogy jön ahhoz, hogy az análról faggasson, faszfotót küldjön, találkozás előtt és nélkül, alig ismerve a másikat, nyálas vagy erotikus dolgokat írjon?

[...]

Még a szépen induló randik, az elég jók is ghostolnak.
És mennyi idő és remény és írogatás. És mindez csak azért, mert a való élet nem elég."

Forrás:
https://csakazolvassa.hu/2019/07/05/hogyan-keruld-el-a-narcisztikus-ferfit/#comment-202865

Megint kirándultam. Tavasszal így van ez, na. :) :pirul: 

Persze nem az erdőben, hanem egy társkeresőn. Nem erotikus, nem alkalmi, nem légyottkereső, hanem "komoly" társkeresőben.
Hogy egy kicsit spoilerkedjek, nahát, a konklúzió nem lesz más, mint az előző próbálkozásom volt a jobbra-balra húzogatóssal, pedig ez most elvben más kellett volna hogy legyen.

Nohát, ismét feltettem egy olyan friss hogy még ki sem hűlt, arcos, normális, felöltözött képet, kitöltöttem az összes paramétert, semmiben sem szépítve, teleírtam a bemutatkozó szöveget. Az egyebeket, érdeklődési körök, miegymás, milyet keresek, szintén átrágtam és mindent a valóságnak megfelelően jelölgettem.
Dolgoztam vele vagy egy órát. :napersze: 

Anélkül hogy reklámot csinálnék (legfeljebb negatívat tudnék), ez is jobbrabalra húzogatós, de még kombinálva is van egyéb lehetőségekkel.
Aki kellő mennyiségű pénzt fizet, az ráírhat olyanra is, aki nem húzta jobbra, sőt, ha még nagyobb mennyiségű pénzt fizet, fel is hívhatja, mégpedig úgy, hogy a rendszer nem adja ki a másik fél telefonszámát, hanem összekapcsolja a hívást. Percenként hatalmas felárért. :D

Eddig ilyet nem láttam sehol, hát bejelöltem, hogy megengedem ezt a lehetőséget, és megadtam a rendszernek a számom. Gondoltam, ilyen árért úgyse fog senki hívni, ha pedig igen, akkor kellő szűrő lesz a motiváltságra. Nyilván baromságért senki sem fog ennyit kifizetni, csak ha a szándékai normálisak.

Spoiler2: Nahát, nagyobbat nem tévedhettem volna! :D

5 egész perc nem telt el a regisztrációm óta, és csörgött a telefonom. Számot írt ki, olyat ami nincs a telefonomban névvel párosítva. Ezeket én alapból nem szoktam felvenni, mert jó eséllyel egy lépegető exkavátort akarnak nekem eladni, vagy érdeklődnek az utazási szokásaim iránt, hogy aztán egy csakmost csakma csaknekem baromsággal nyomuljanak.
Most viszont felvettem, bár csodálkozva.

A vonal másik végén a hang azt kérdezte, aktuális-e még a társkeresés. Hát sok víz folyik a Dunán 5 perc alatt, de azért ennyire az életem nem dinamikus, úgyhogy válaszoltam hogy persze, hiszen épp most regisztráltam. (Közben felrémlett, hogy atyaég, mi lehet itt, ekkora nyomulás?!)
A hang felsóhajtott, hűdejó, mert ő pont engem keres.
Óvatosan megjegyeztem, hogy az előbb említett nevén kívül én viszont semmit sem tudok róla, úgyhogy ezt most így nem tudom megerősíteni. Ha esetleg pár szóban mesélne magáról, könnyebben tudnék reagálni.
Persze, nagyon szívesen, ez minden vágya, de adjak egy telefonszámot, mert ez az emeltdíjas hívás nagyon drága.
Persze abba nem gondolt bele, hogy ha minden ismeretlennek meg akarnám adni a telefonszámom, akkor kiírtam volna az oldalra, szóval legfeljebb egy email címet vagyok hajlandó, és mivel azon van csevegő is, pont ugyanígy tudunk beszélgetni tovább.
Kicsit még erőlködött, aztán belement.

Csörgött is a csevegő.
Nosza lássuk. Az első pár szóban tisztáztam, hogy mivel nekem van fotóm, arcom, alakom, magasságom, súlyom, foglalkozásom, esetleg az egyensúly megkívánná hogy én is megismerjem ezeket.
(Basszus minden társkeresőn mindenki titkolja a magasságát, súlyát, foglalkozását?! MIÉRT??? Nem értem.)

Persze megtudtam hogy egy űber főnyereménnyel beszélgetek éppen, akinek minden paramétere olyan, ami a Nagy Könyvben a hercegnők álma (az én álmom meg pont nem sajnos, de ezt nem tudta).
A mesékből már rég kinőttem, de kíváncsi voltam, hova fut ki a dolog. Spoiler: hát persze hogy oda. :) :D Minden út Rómába vezet. A meztelen fotókhoz, meg a farokveréshez.
Huhh, elköszöntem, és felvettem az email címét a spamlistámba.

Alig tettem le, már csörgött. Először fel sem akartam venni, mert mi van ha megint ő.
Nem ő volt, újabb versenyző, akinek szintén az egyetlen kreatív kérdés jutott eszébe, hogy mi a telefonszámom. A nemleges válasz után pedig az, hogy mit szólnék egy ma esti meghíváshoz a lakására.
Valahogy nem lelkesedtem, erre megkérdezte, akkor mégis mit keresek? Mondom társat. A válasza pedig, hogy egészségedre. Katt.

Fél óra csendes semmittevés, 8-10 pálya a kedvenc agyzabáló ipados játékomban, és a telefon megcsörrent ismét, rajta egy általam nem ismert számmal.
Felvettem.
Miután megkérdezte, hogy még aktuális-e a keresés (itt mindenkinek ez a heppje vagy mi?! Nem, csak unalomból kitöltöttem száz oldal kérdőívet), rögtön hadarva a telefonszámom után érdeklődött, merthogy ez az emeltdíjas hívás egy vagyonba kerül.
Én meg közöltem, hogy ismeretleneknek nem szokásom, legfeljebb email címet tudok megadni.
Épp lelkiismeretfurdalásom kezdett lenni, hogy ezek a szegény komoly kapcsolatot kereső férfiak hogy le vannak véve ezzel a lehetőséggel, és még én is itt akadékoskodok, lehet hogy enyhíteni kellene a feltételeken...de azért mégis némi magyarázat talán becsületesebb.
- Bocs de nem tehetem, ez egy céges telefon, nem bulitelefon. Csak a közeli ismerőseim tudhatják. Mi pedig még nem ismerjük egymást.
- Akkor szopd le apád retkes faszát, te mocskos büdös ribanc!

Hm...a lelkiismeretfurdalásom helyett elégedettség töltött el. Megveregettem a bal kezemmel a jobb vállamat, hogy milyen ügyes vagyok, hogy nem adtam meg a számom. :D Elég gáz lenne, ha mostantól ezt hallgatnám naponta tízszer.

És persze ezután sem fogom megadni, maradok annál a sorrendnél, hogy amikor már valakivel párszor találkoztam vagy jópár levelet váltottunk, megismerkedtünk, majd akkor hívgáljuk egymást, és nem előbb.
A szolgáltatást pedig letiltottam. Nem hiányzik az emeltdíjas zaklatás sem.

Sajnos nincs új a nap alatt. Hogy lehet egy lehetőséget tönkretenni...szegény normális férfiak mozgási terét szűkíti ez a sok barom. :/ 

A kirándulásnak vége.
Maradok a jól beváltnál. :D

A múltkori kiránduláshoz hasonlóan, ismét melegséggel töltött el a lilaság. Lehet hogy sok itt a link, házasságtörő, sumákoló, magátmásnakkiadó, farokverő, komolytalan, nemtudjamitakar, vagy éppen forgóajtóban ragadt, de mégis valahogy összességében a pozitív dolgok, normális szereplők, hús-vér emberek többen vannak. <3 

Úgyhogy ismét itthon. ;)

Jópár reglapon olvasható ez a kifejezés. Eleinte simán túlsiklottam rajta, egy egyszerű ellenérzéssel, hogy aki ezt írja, az ő dolga, kvázi nem őt keresem, nincs vele dolgom, lapozás.
Aztán amikor sokadszorra jött szembe a kifejezés, elgondolkodtam rajta.

"Azért regisztráltam mert szeretem a minőségi, tabumentes szexet de el szeretném kerülni a felesleges köröket."

Egy lehetséges ok, amiért olyan kevés itt a valódi találkozás. Ugyanis a minőségi, tartalmas szexhez kellenek a(z egyáltalán nem) felesleges körök! Mert mit is értünk "felesleges kör alatt"? Ezt azért jó lenne tisztázni. Mert szerintem magát az ismerkedést. Hát persze, ugorjunk egyből a szex részhez, minek is megismerkedni?! :D Csakhogy akkor az minden lesz csak egyáltalán nem minőségi. Az két vadidegen ember nemi szerveinek összeillesztése állatok szintjén, avagy a női test felhasználása férfi szexuális segédeszközként, de legjobb esetben is csupán kölcsönös biosegédeszköz.

Dobálódzunk itt a fogalmakkal, mint szimpátia, érzékiség, barátság extrákkal. De valójában semmi más nincs mögötte, mint egy végtelenül kiüresített puszta testi vágy, kielégülési kényszer, ösztön, megspékelve a mai korra oly jellemző felelősség elkerüléssel és álszentséggel. Lakjon már jól a kecske, de a káposzta is maradjon meg, és ez még tűnjön is úgy, hogy mindenki jól járt.
Pedig ahogy a tárgyak lefelé esnek, úgy a kecske sem él meg kaja nélkül, ha jóllakik a kecske, annak áldozatul esik a káposzta. Miért van az, hogy a mai ember mindent meg akar hekkelni, ki akar 'ingyér ügyeskedni?!

Miféle szimpátia tud ébredni valakiben egy 2 szavas bemutatkozás és egy tájfotó láttán? És mi az hogy szimpátia? Szimpatikus a zöldséges néni is, mindig váltok vele pár szót, de eszemben sem lenne az ágyába bújni. Ha valaki szimpatikus, az nem elég a szexualitáshoz, pláne nem a minőségihez! De egyszerű szimpátia felépüléséhez is szükség van emberi kommunikációra, közös témákra, egymásra hangolódásra, intimitás érzésre (gyanítom, ezek lennének a felesleges körök).
De menjünk tovább.
Érzékiség.
Aki leírja, vajon tudja hogy mit jelent? Nem, nem azt jelenti, hogy valaki számára a szexhez elég egy biovibrátor, mintha megnyomnának rajta egy gombot, és máris lélek nélkül sorozatorgazmusban fog fetrengeni egy tetszőleges vadidegennel. Aki így működik, az inkább klinikai eset, nem az átlag. 
Vannak olyan érzékeink, mint látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás, ésatöbbi. A sorrend erősen kötött. Ha a látásom, hallásom nem olyan ingereket közvetített számomra, ami erősen felkeltette az érdeklődésem, úgy nem valószínű, hogy érdekel az ízlelés és tapintás, mint érzékelés. Vagyis ismét ott lyukadtunk ki, hogy vizualitás és kommunikáció. Ismét a "fölös körök" tájékára jutottunk.

Lássuk akkor az oly sűrűn emlegetett barátságot extrákkal. Vajon ez mit jelent? A szóösszetétel alapja a barátság. Vagyis ez lenne, amire felépül az egész. A barátság pedig erősen feltételezi a másik iránti érdeklődést, a szexen túl is. Sőt! Szex nélkül is! Gyanítom, ez már a "fölös kör" kategória.
Ja, hogy csak az extrákról lenne szó, barátság nélkül? Akkor ezt kellene a nevén nevezni (és nem csodálkozni rajta, ha nincs jelentkező). :D

Úgy tűnik, a fölös körök nem megkerülhetők. Ha valaki sajnálja rájuk az időt, fáradtságot, energiát (vagy olyan csekély van neki hogy nem telik rá), annak is van megoldás. Úgy hívják, türelmi negyed, vagy egyéb hivatásos szolgáltató. Ott aztán van megfelelő kinézet, albumból válogatás, parancsszóra szexuális kedv, rendelésre tabumentes mindenféle, maximális diszkréció, semmi kérdés, és utána nem kell többet köszönni sem.
A minőség...hm...meg ízlés kérdése.
Szerintem aki szerint a megismerkedés fölös körök halmaza, annak az a minőség bőven elég lesz... :napersze: 

 !kep:https://hips.hearstapps.com/hmg-prod.s3.amazonaws.com/images/701/sex-robot-1504183197.jpg 

Szabadifürdő, Balcsipart, nyár, napsütés, buli, Fanta.
38 fokban és totális ráérésben az embernek különös filozófiai magasságokba emelkednek a gondolatai az élet nagy dolgairól, túl azon hogy elnézve a part padjait, mindig beugrik hogy egyszer jó lenne éjjel arra járni. ;)  :pirul: 

De vissza a tűző napra.

Elnézegetve a 'zembereket, például arra jutottam, hogy a kisgyerekes családok szenvedni jönnek a Balatonra. Vezekelni. Talán csak simán mazochisták. Vagy talán valami korábbi bűneikért egyenlítenek. Mondjuk előző életükben gyerekeket ettek. Minimum ez lehet, mert abban amivel töltik a napjukat, nagyítóval sem találok semmi nyomát annak hogy jól éreznének magukat. Szenvednek. Kutyául. Igazi BDSM.

Először is, megérkezik a Család a strandra. Apa, Anya, Kicsi, Pici, és a Babakocsi (háromkerekű kismotor, roller, lépegető exkavátor). Táska, szatyor, hűtőláda, szőnyegek, wc ajtó. Felfújható csónak, matrac, csillámpónis úszógumi, rózsaszín flamingós mittudoménmi, teknősbéka, delfin, labda benne kis zörgő flitterekkel. Pumpa. Zutty a dolgok le. A 3 gyerek egyből szétfröccsen az összes égtáj irányában. Levadásszák őket és jöhet az öltözködés. (Nem, naná hogy nincs alatta a fürdőruha egyiken sem.) Persze fésülködni is itt és most kell, hajat feltűzni, mert nyilván a 100 méterre lévő 80 milliós lakóparki apartmanban nem volt tükör. Anya ideges, a lányok is már mennének a vízbe. Nem úgy van az. Anyának is át kell öltözni. Ő sem fürdőruhában jött. Lepel bohóckodás, mintha bárkit is érdekelne a mutatvány. Az egyik gyereknek pisilni kell. Na majd Apa elkísér a wc-ig, de kislányom miért nem voltál amikor indultunk? Akkor nem kellett. Hihi :D Másnak nem kell? Nem hát. Majd amikor Apa visszajött. :D
Na így legyen lottó ötösöm, pontosan ez történik. Egy copf már kész, de a középső emeli a tétet, neki kakilni is kell. Apának kezd elege lenni, most Anyán a sor. A többiek mennének a vízbe. De meg kell várni. Apa a legkisebb fürdőruha felsőrészével küzd, ebben a méretben az kábé egy összecsavarodott szalag aminek nincsenek végei, és sehogy sem akar oda kerülni ahova. De apaaaaa ez nem jó. Majd anyád megigazítja. 
Összeszorított fogakkal drukkolok, hogy jussanak már el a stégig, ha már ezért jöttek, ez az elmúlt egy órában nem sikerült. Valahogy összeterelik az aprónépet a stéghez, folyamatosan harcolva hogy egyik felfújhatós bizbasz se guruljon el, és... "anyaaaaaaa ez hideg" csatakiáltással a kígyó feje visszafordul.
Győzködés nem használ, utána a szomjas vagyok és az unatkozom következik, meg mikor veszünk valamit. Jajkislányom az előző fagyidból hármat nyaltál és ki kellett dobni. De. Mivel valamit mégis csinálni kell, irány a büfé, következik a hegy letakarása törölközőkkel (nyilván akkor nem látszik hogy egy közepes méretű panellakásba alig beférő holmi van őrizetlenül), aztán elviharzás a büfé felé.
Ezért az emelt szintű szórakozásért pedig még fizetnek is, nem is keveset.  :o 

A part melletti kövön három helyi negyven-ötvenes nő napozik. Áh, igazi Szex és New York (úgyis most már hárman maradtak, Samantha megunta a banánt). Szemlátomást ez gyakori tevékenység, szép egyenletes barnák, az a tipikus hátrakötött nyakbakötős felsőrészes stílus. Naná hogy pasikról van szó. Géza épp most utazott haza, és már tökre elég volt belőle, mert "nekem ne mondja meg senki hogy mikor mosogassak". De legalább hát...izé...jó volt hogy minden nap... - érvelnek a barinők. Á, francokat. Ha akarom ha nem, megtudom hogy Gézában csak a nagy akarás van, és a legférfibb cselekedete hogy kiverje a balhét a vacsora miatt, amiben keménynek kéne lenni, abban viszont nem igazán tud villantani. :/  Szóval jobb így, érvel a nő neonszínű körmeit megvillantva a gesztikulálásban, nem kell nekem ide pasi. Megvan mindenem, megy a bolt, van pénzem, egészséges vagyok, végre a ház is kész, púp a hátamra nem kell. Barinők helyeselnek, majd kifejtik hogy az a magas pasi aki épp felforgatta a lokális kedélyeket, hát komolytalan. Mert nem köteleződik el úgyse csak befűzi a nőket oszt lelécel. Már a fél város megvolt neki, a trió úgy dönt nem állnak be a sorba. Azt is megtudom, hogy az Öreg aki viszont egy baromi rendes csávó, és nősülne is, de állítólag a szerszáma felfújhatós, olyan pumpálós izé. Jujjj, téééényleg? Francba. Pedig elég jól áll az öreg, vagy négy háza van. De felfújhatós, az nem. Azért az nem kell. Egyedül jobb. :napersze: 
Gondolatban bólogatok, az iménti családi BDSM emlékével a retinámon. Ők legalább kétségtelenül jól érzik magukat. És még pénzt sem adtak érte, hisz itteniek.

Ennél magasröptűbb gondolataim csak a büfében támadtak, akármerre nézve folyamatosan Schobert Norbi jut eszembe, miszerint a zemberek jobb ha nem fogadják el magukat a 10-20-30-50 kiló túlsúllyal. Mert az gáz. Lehet utálni őt (én is utálom mert bicskanyitogató), de sajna kurvára igaza van, mindenfelé lötyögő zsír, ez a látvány tényleg gáz. Annyira gáz, hogy mire sorra kerülök, telítődöm a háj látványával, elmegy az étvágyam, és elhatározom hogy bár rajtam úgy 5 kiló lehet, de minden az elején kezdődik, szóval az elkövetkező 100 évben egy falatot sem nyelek le, így a kiszemelt hekk helyett csak egy jeges lattét kérek, a citromos sör helyett ásványvizet (már Ronaldó is megmondta hogy igyatok vizet, és őt viszont bírom) és megfogadom hogy soha de soha többé nem bliccelem el a tornát!

A szállás felé baktatva pedig egy tizenévesekből álló csapatot érek utol, a lányok egyforma mam rövidnadrágban (ez a csípőnadrág ellentéte, hónaljig feljön, cserébe rengeteg lyuk van rajta) crop toppal, a fiúkon olyan laza gatya hogy egyre azt várom, mikor csúszik le a bokájukra, de ellentmondva a gravitációnak, valamitől mégis ott marad a csípőjükön fityegve. Megtudom hogy minden uncsi, alig lehet hol bulizni, minden szar elmarad, és a fater se ad elég lóvét.

Kedvenc portásom széles mosollyal már messziről üdvözöl, mint mindig, üdítő színfolt amikor valaki amellett hogy ördögien jóképű, mindig, és tényleg mindig tud vidáman mosolyogni (gondolom neki is megvolt már a fél balatonpart, de megérdemli na ;) ). Amúgyis ő a legjobb dolog ebben a hotelben, minden más kritikán aluli. Állítólag Hippokratesz mondta, hogy a későn jövőknek csak a csontok maradnak. Mivel induláskor akartunk szállást találni, hát sikerült egy mínusz csillagost találni négycsillagos áron, ez volt 5 kilométeres körzetben az egyetlen szabad szoba. A felár tuti a portás. :D Mindig jó kedvem lesz tőle. Azért ez is valami.
Benyitok a szobába.
- Mi tartott ilyen sokáig?

Hát Balaton nélkül nincs nyár, az már biztos. ;) <3 

Itt a tavasz, ideje kimozdulni. Na nem úgy ám. ;)

Nyolcadik éve vagyok itt lilavárosban, eddig úgy éreztem, annyira nem fontos a dolog, hogy belesüppedjek a netes társkeresés rejtelmeibe, elég nekem ez a közösség, olyan amilyen, hol ilyen hol olyan, de már megszoktam.
Egyébként is azt hallottam mindenfelől, hogy mindenhol ugyanazok az emberek vannak.

Aztán ahogy beköszöntött a tavaszi csend, kicsit körülnéztem a világban.
Volt itt egy blog, ahol végigkísérhettük Leonárdó csetlését-botlását a partnerkeresésben, és végül záró csattanóként a jobbra-balra húzogatóson lelte meg a boldogságát (egy napra legalábbis). Watson is azt mondta, hűmiket talált ott (leginkább kacsaszájú aranyásókat, de az egy másik történet). Sokáig tiltakozott bennem valami makacsság, hogy nem és nem, én márpedig nem állok be a húzogatós birkák táborába, jusztse csakazértse de semmiképp.

Nohát beálltam a sorba a karám előtt. Egy napig legalábbis. :D :napersze: 

Azt mondják, hogy az ember mindent akkor tud megbecsülni, amikor nincs. No persze, mert akkor éles helyzetű összehasonlítás keletkezik, ahol nem elméletben csapkodják a legkényesebb részeddel a csalánt, hanem bizony ott viseled a csapásokat, hogy amiről azt hitted hogy jobb, az a valóságban baromira nem az és kéred vissza a régit.

Kicsit így éreztem magam.

Nem tudom, ezt a marhaságot ki találhatta ki, de ha azt mondjuk eróra hogy húspiac, akkor erre már szavak sincsenek. Hát meg kell mondjam, eró bensőséges pszichológus-dívány homályos fényű hangulatlámpával a húzogatós appokhoz képest. 

No mindegy, feltettem egy friss arcképet smink nélkül, meg egy egész alakos vállalhatóan felöltözöttet sminkkel, hogy látszódjon, embernek is ki tudok nézni ha nagyon muszáj. Kitöltöttem mindent amit lehetett és amit a rendszer felajánlott (magasságot hogy a búbánatban nem kell megadni?!), kihasználtam mind az 500 karaktert a bemutatkozáshoz, aztán csapjunk a lovak közé.

Kitöltetlen adatlap ugrott fel elsőre, de annyira, hogy olyan lapot is lehet csinálni, ahol egy fekete képen csak egy fantázianév szerepel. Se életkor, se város, se semmi, melléírva sem, sehol sem. No őt vajon ki fogja jobbra húzni?  :o  Az égvilágon senki, nem is hinném hogy ezért van itt. Ócska kukkoló. Fujj.

Először bejelöltem a saját korosztályom, ahogy illik. Aztán a 200-adik lap körül, amiken a nagyapámat véltem felfedezni kétszeres szélességben (neki nem volt pocakja, cserébe volt haja), csökkenteni kezdtem a kort. 

45-nél kettévált a mezőny. Nagyapákra és Don Juanokra. Előbbiek az eddig megszokott kopasz, ősz, fogatlan, igénytelen, pocakos, horgászbottal és nagy hallal a kezében. (Vajon hány nő olvadozik egy 20 kilós harcsától, nem tudom máig sem...) Utóbbiak zseléhaj, borosta, kigombolt ing, napszemüveg, olyan laza hogy majd' szétesik, súlyzóval és konditeremmel. Persze hogy komoly kapcsolatot keres. :napersze:  Komoly szándékainál már csak az őszintesége erősebb, már akinek nem lóg ki a méteres lóláb a sokmilliós autó és a tengerpart napsütötte illúziójából. Vajon kinek jön ez be? Nem tudtam meg, mert ment balra. Nem is tudom az a rosszabb ha hazudik vagy ha tényleg ez ő.

A következő csapat az anyukát keresők. Már a profilképe is gyerekekből van. Halló, van itt valaki? Hogy lehet pár éves gyerekek arcképét kitenni ilyen oldalra? Ez komoly?! Én tiltanám. Főleg hogy apuci rejtve marad. Nem, nem szeretnék társkapcsolatot létesíteni egy 10 éven aluli gyerekcsapattal, köszike de inkább balra húzom.

Panaszkodunk erón a virágos tájképes profilképre. No itt is van ám bőséggel, egész virágoskert és világjáró túratájfotó bajnokság. Nos ők a "diszkrétek". Nehogymá' anya megtudja, mer' gyün a sodrófa izibe!!! Sunyi kispályások, némi leesett húscafatért.
 
Nicsak, sztárok dögivel. Van itt Brad Pitt, George Clooney (huhhhh...mindig róla álmodom mégsem tudok örülni, hogy velem van a baj az már tuti), ejjj Leonárdó, megvagy te is... A csúcs akkor is Kim Dzsongun. Itt van, lehet jobbra húzni hogy egyem azt a kockafejét. Igaziból Kisbákonyi Zsombornak hívják, hát tudjuk hogy mindenhol ott vagyunk mi magyarok ahol valami számít, a Kim nyilván művésznév. :D Valahogy mégis balra megy ő is. Bocsi Kim.

Nohát azért sikerült 6 azaz hat képet végül jobbra húznom, csupán azon elv mentén, hogy:
- van szöveges bemutatkozás (még ha az egy idézet is a netről amit gyorsan talált)
- van arckép és testkép
- annyi évesnek látszik amennyi oda van írva
- van haja és foga
- nálam magasabb (és ezt ki is írta - függetlenül attól hogy igaz-e)
- nem szerepel a szövegben a "diszkréció" szó

Ennek úgy ezerből 6 felelt meg. Tök jó, nem? :D

Na lássuk a háremet, izgatottan várakoztam mint pók a hálóban. Szívem a torkomban, pitty-pitty, MATCH!!! 1,2,3...6. Mind visszajelölt! Úsztam a boldogságban. :D No lám lám.
Nézzük meg őket közelebbről. Biztos mindjárt írnak!

Ezt gondoltam 2 óra múlva is. Tik-tak. 3, 4..6.
Már a vacsi is megfőtt, letaroltam vagy 25 pályát a kedvenc játékomban, hopp egy üzenet. Lassan fog az a billentyűzet, jó munkához idő kell.

- Mizu?

Komolyan, 6 óra alatt ennyit sikerült összehozni?  :o  :o 
Gyors keresésbe kezdtem a képernyőn, meg is találtam a kapcsolat bontása gombot, hirtelen felindulásból el is váltam. Asszem rekordot döntöttem, ilyen gyorsan még soha. Nem beszéltük túl a dolgot az már bizti.

Ismét egy üzenet, a következő versenyzőtől.

- Gyönyörű vagy.

Ó de kedves. Biztos most jön a bemutatkozás, várok. De nem. Ez ennyi. Bakker velem van a baj! 
No ebbe azért több energiát akartam beletenni, hátha kicsit motiválni kell.
Feltettem a keresztkérdéseket, mármint hogy mi a foglalkozása, és mik a szándékai - amik egy normális világban a társkereső reglapon alapból kint lennének, főleg hogy van neki kimondottan mező, és az enyém takarosan ki is van töltve az utolsó karakterhelyig. 
És nem, nem az anyagi helyzete miatt érdekelt a foglalkozása, hanem mert vannak olyan foglalkozások, amiket kizárok. Ilyen például a titkosügynök. A titok akkor van biztonságban, ha én nem tudok róla, merthogy nem tudok titkot tartani. Méghozzá azért nem tudok, mert nem is akarok. Akinek rengeteg titka van, az jobb ha elkerül. Közös témák pedig nem ártanak, már ha nem csupán horizontálisan közelítjük meg a kérdést.
Látom, ír. Jujjj de izgi. :D

- Van kedved telefonon beszélni?

Nézek elkerekedett szemekkel. Most nem ment át az üzenetem vagy mi a fax van?! Megismételtem a meglehetősen bonyolult kérdéseimet. Várok.
A Nagy Büdös Semmi.
Sajna ennek is válás lett a vége. Pedig a fotója nem volt rossz. Még haja is van itt-ott, a szívem szakad meg, mindjárt elmorzsolok egy könnycseppet, mégiscsak a párom volt vagy mi.

No de van itt még ahonnan ez jött. :D 
Vagy...

A következő 2 órában a maradék 4 is hasonlóan lemorzsolódott, úgyhogy 6 fős büszke háremtulajdonosból hamar szingli lettem újra.
És ennyiben meg is csömörlöttem a képözöntől, már azt vettem észre hogy nem is nézem, illetve nézem de nem látom, és csak húzom balra a halakat, kocsikat, konditermeket, kutyákat, napszemüvegeket, bukósisakokat, virágokat, búzatáblákat, nevetgélő gyerekeket.

Ha ezt az exem látná, elégedetten hátradőlve röhögne! :merges: 

Azt azért mégsem hagyhatom, szóval akkor cancel. Ideje hazamenni a per pillanat ugyan csendben kongó, de azért mégis sok szép emléket, hangos nevetéseket rejtő városomba. Legalább van hangulata, a faszképes lakóival együtt.

----------------------------------------------

_Epilógus_ :D

Hazajöttem, új üzeneteim vannak, hurrá!
Ohhh, a szívem dobogtatják a szokásos kedves levelek. 

- Van kedved beleülni egy 19 centis faszba? (bele is ugrik az arcomba egyből, semmi cicó)
- Hmmm...most épp nincs, de majd ha lesz, szólok.

- Jenő vagyok. Hogy telik a napod?
- Én meg Pandora vagyok, ahogy látod is amikor kattintasz. Már eltelt, éjszaka van amúgy.

- Szeretnélek órákig nyalni.
- Én meg szeretnék egy hatalmasat aludni. Jól elcsesztem egy napot. :D

Hhhhhhhhhh... Otthon, édes otthon!!! <3 

Jó éjt.

...napra üzenem azoknak a férfiaknak, akik szerint baromság a Valentin nap.

"
Kedves Lúzer! :napersze: 

Igen, szimbolikája van a Valentin napnak, és az a szimbolika nagyon fontos. Az a lényeg az egészben!
A férfiasság, a nagyvonalúság szimbolikája. Ugyanis - megsúgom, mert vannak férfi rokonaim ;) - minden férfi szerint baromság, a legjámborabb szerint is.

Csakhogy a Valentin nap a szerelem ünnepe, az bizony nőkről szól. <3 És amelyik férfi belemegy a nők játékába, az nagyvonalú, és bölcs, és szeretjük.

A játék a lényeg. Ezt pont neked kell elmagyarázni..? Hogy a játék mennyire fontos eleme a szexnek..?! Nem csak egyféle Játék van ám, Mr.Önződög!!! 
Na persze, más nem érdemel saját játékot, vagy szálljon be az ember a tiedbe, vagy részedről nincs játék! Csak egyféle játék van, a tiéd. :napersze: 

Nem, és nem. Tudod mi az hogy kölcsönösség? :o  
Hogy néha ezt játssza az ember, néha azt. És ahogy át tudod élni a másik kedvéért az ő játékát, azt az átélést és lelkesedést kapod majd vissza a te játékodban.

Az szerinted jó játék, ha közben nem éled át hanem kifigurázod, fikázod..? Képzeld el, ha a te játékoddal ezt tennének, ha közben nyavalyognak hogy ez tök baromság...még ki is röhögnek. Oda lenne ám az illúzió, tönkre van téve a játékod. Az jó?!

Hát ez ugyanaz. Ugyanezt teszed a Valentin nappal, a nők legkedvesebb játékával, amikor elfelejted vagy megtagadod.

Mit szeretnél? Egy nőt a saját képedre formálni? Vagy egy gyakorlatias, lélektelen, pszichopata férfit csinálni belőle? Elvesztené a lényegét, és nem lenne többé vonzó.

Egy nőt nőnek kell tekinteni. És egy nő bizony elolvad a Valentin napi csokiszívecskétől, virágtól, mert megérinti a szívét, a lelkét. Még a legkeményebb nőt is megérinti és meghatódik. Mert nőből van.
Elfogadod hogy nő a nő, vannak nőies játékok, vagy azzal is harcolni akarsz?!

Vagy nagyvonalúan azt mondod...oh, hát ilyenek a nők... Éppen azért imádják őket a férfiak, mert ilyenek, mert nőiesek, mert lágy a lelkük. Ez a természet rendje, a női lélek. Ezt ha meg akarod hekkelni, akkor elveszed a nőtől a nőiességét, és nem lesz már számodra nő.
Hova vezet, ha csinálsz a nőből feléd egy erős, makacs, harcedzett férfit? :( Oda hogy másokkal lesz nő. :vigyor:  Feléd egy boszorkány lesz, másfelé pedig lágy és kedves, és három tükörrel ellenőrzi, hogy elég jól néz-e ki a feneke, és este elindul mazsoláért ha a Férfi úgy szereti a sütit. ;) 

Ha levágod a sas szárnyát, nem repül. 
Hiába magyarázod meg neki hogy tudsz egy sokkal jobb módszert a repülésre, amihez nem kell a szárnya..! Hiába tök ésszerű amit mondasz... és mégsem fog többé repülni, mert ő a szárnyával tud repülni, a szárnyával akar repülni, és úgy érzi magát sasnak. 
Bármilyen okosnak hiszed magad, vannak törvényszerűségek, amiket még te sem tudsz meghekkelni.

Ha kitéped a virág szirmát, elhervad, nem illatozik, kitépheted a légy lábait és ott fog vergődni. Nem fogod tudni átalakítani, csak megölni tudod. Holtan pedig már számodra is haszontalan. :(

Persze, győzhetsz a csatában. Mindenkit legyőzhetsz..! Bárkit le lehet győzni, csak elég durvának, elég kegyetlennek kell lenni! :merges: 
Csak éppen nem lesz belőle hasznod. Mert élve, illatozva, virágozva, repülve van hasznod belőle.

Hasznod abból van ha valakit *meg*győzöl, és nem abból ha *le*győzöl. Márpedig legyőzni akarsz mindenkit és mindent. Legyőzni, mindenáron. Minél jobban ellenállt neked, annál nagyobbat taposni a lelkébe, hogy megkeserülje, azt is bánja meg hogy megszületett, majd te megmutatod hol a helye, érezze magát baromi szarul..!

Aztán ha győzöl, nem engedsz, fasza csávó vagy, te aztán megbüntetted...tönkretetted az ünnepet, tönkretetted a játékot...elégedetten hátradőlsz. Megmutattad kinél az igazság..! Brávó, brávó..!

És? Jobb tőle...?
Nyertél is vagy csak győztél?!

Te győztél... 
...az okos pedig nyer majd, aki kis csokiszívecskéket visz a nődnek helyetted Valentin napra.

És élvezheti a nyereményét. <3 

Üdv,
Phandorité ;)
"

Egy érzés. 

Amikor a fent említett filmben Bergerék megtudták hogy a katonának bevonult társukat frontra vezénylik, és elmentek kihozni egy utolsó éjszakára, aztán ültek a tűz körül és énekeltek...egy feeling, amikor sok szar van a világban, mi is nyakig ülünk benne, de itt és most egy kis sziget, amikor a pillanat kirekeszti a rossz dolgokat, a jövőt, és tényleg a jelenben vagyunk, csak a jelenben. Csak itt és most, és próbálunk emberek lenni, próbálunk élni, próbálunk nem beszarni a holnaptól, és nem engedni hogy leterítsen.

Volt egy ilyen pillanatom a hétvégén.

Egy kis alagsori medence, szaunával, egy ház alsó szintjén. A tulajdonos soha nem gondolta, hogy valaha ilyen fontos lesz, úgy tervezte, egy kis luxus magának. :) Aztán hogy ne legyen olyan drága a fenntartása, néha kinyitotta barátoknak egy-egy délutánra, összedobva a költségeket, mindenki jól járt.
Csiszolódott a baráti kör, egyre jobb hangulatúak lettek a szaunadélutánok. 

Aztán más szaunák elestek, bezárt minden, és csak mi maradtunk. A kis szaunadélutánok szigetek maradtak a szürkévé vált világban. Nincs járvány, nincs maszk, nincs távolságtartás, nincs betegség, nincs politika, nincs vita, nincs cirkusz...csak a medence vize, a szauna melege, vidámság és pihenés, és puszival elköszönés.
Egy másik világ, ahova belépve a többi szarság kinn marad.
Mindenki hozzáadja amit tud. Ki sütit süt, ki gyümölcsöt hoz, ki üdítőt, ki zenét, ki illóolajakat, ki sztorikkal szórakoztatja a többieket, ki mikor mit tud hozzátenni. Akinek szaunamester a szakmája, már csak poénból is gyakorol, és olyan szeánszokat rittyent, mint sehol senki. :) Pici a szauna, csak négyen férünk el benne, de mit számít, nincsenek szabályok, annyiszor ismételjük ahányszor akarjuk és figyelünk egymásra hogy mindenkinek mindenből legyen.
Áh...ez már idáig is egy kis Paradicsom.

És a Pillanat varázsa.

Volt felfutása, mert a szaunamesterünk éppen azon gondolkodott el, hogy sokféle művészet lehetséges, éppen mivel érzékelünk, a szemünkkel, a fülünkkel, de ahogy a konyhaművészetben ízlelünk, vajon lehet-e plusz dolgokat érzékeltetni, elmondani, lehet-e művészet az illat és a hő kombinációiban.
Szerintem igen, lehet! El lehet varázsolni bármelyik érzékszervünkön keresztül, ha a művésznek van mondanivalója. Érdekes beszélgetéssé fejlődött.
Egyik vendég profi alt klarinétos a kinti szürkeségben, és magával hozta a hangszert, aztán egy pillanatban, mondván megihlette a beszélgetés és a légkör, a sokféle művészet...és játszott nekünk, improvizálva, ő is hozzáadva a témához, amit tud, és amit mondani szeretne.

Hihetetlen élmény volt.
Túl már 3-4 szeánszon, úszáson a hűvös vízben, és elpilledve fekszenek az emberek a csempézett és trópusi növényekkel díszített helyiségben, nyugágyakban, hintákban, ki zuhanyzik épp, ki eszik vagy iszik épp... a levegőben az utolsó szeánsz illóolajának emléke, és akkor abban az akusztikában, a csempékről és vízről visszaverődve, megszólal az alt klarinét, egy mély, lágy ezoterikus dallammal...és mintha a világ tényleg fényévekre lenne az összes szarságával, csak a határtalan szabadság, és csak most, és csak a Pillanatban, vizes hajjal, színes kendőben vagy meztelenül, szabályok nélkül, és próbálunk emberek lenni, próbálunk valami élet féleséget beletenni a teljesen értelmetlenül és pazarlón, kriptában élve elfolyó időbe. Kiszínezni a szürkét.

Érzem hogy élek. Hogy nem reménytelen. És amikor vissza kell lépnem majd a szürke be-, és kizárkózott valóságba, akkor marad egy kis forrás, energia, ami segít kiszínezni.
És kitart egy hétig. ;)

Most egy kicsit kevésbé haverok-buli-fanta téma, dehát a világ vegyes, ez benne a szép és nehéz.
A közelmúltban a neten beugrott az orrom elé egy könyvajánló. Érdekes volt a könyv címe, rákattintottam, eljutva a könyváruház oldalára, ott videón egy pszichológus ajánlotta a könyvet, a szokásosnál hosszabban, szinte komplett előadást tartva, mellesleg nagyon érdekesen. Azon kaptam magam, hogy végighallgattam. :vigyor: 
A könyvet persze megvettem és elolvastam, de tovább tájékozódva a témában, nem győztem csodálkozni, hát van új a nap alatt...és egyre csak az dobolt a fejemben:

Basszus ha én ezeket hamarabb tudtam volna!!!

...akkor megmenekültem volna jópár pofontól, amit éppen a társkeresőzés alatt szereztem be magamnak az elmúlt évek alatt, és bár mindig felálltam belőle, nem mindig volt könnyű sétagalopp.
Szóval, ha amikor ide beregisztráltam, az arcomba vágódott volna egy olyan poszt, amilyet most írok, aranyba foglaltam volna a poszter nevét. Mert ugyan nem volt tollas a hátam, amikor az online világba megérkeztem, de a tapasztalataimat offline szereztem, és sajnos az online világban, ahol nem azonnal tudsz a másik szemébe nézni, az nem mindig elég.

A ghostokat, és az egyszerű egyalkalmas trófeagyűjtőket már ezerszer kiveséztem. Ők az online világ akváriumának bosszantó kis medúzái. Tapadnak, csípnek, de a seb pár nap alatt gyógyul, és legközelebb már simán elhessegeti az ember. :napersze:  

Az akvárium igazi veszélyes nagyragadozói, feketeöves cápái a nárcisztikusok.
 
A nárcisztikus személyiségről néha lehet olvasni az ultralight bulvárban, de sajnos azok az írások, mivel igyekeznek rövidek, szórakoztatóak, szenzációvadászak lenni, ezért hol túloznak, hol bagatellizálnak, sajnos pont a lényeget (és a figyelmet) nem ragadják meg. Az olvasó nem érzi azt, hogy vele is szembejöhet a téma, áh...ez olyan messzi, ilyen kb annyira létezik tőlem, mint egy hurrikán Oklahomában, vagy három mellű nő Indiában. Magam is ezt gondoltam egy-egy díványos cikk kapcsán, felületesen átlépdeltem és továbbálltam, ez a lény csak a horrormesékben van.

Pedig nem.

A nárcik egyik kedvenc helye ugyanis épp az online társkereső. Ideális terep, amin szeretnek vadászni. És a nárcik nem sorozatgyilkosok (a szó hagyományos értelmében, ha a lélekgyilkolászást nem számítjuk), nem néznek ki szörnyetegnek (sőt, ami azt illeti, inkább nagyonis figyelnek a kinézetükre), nincsenek vámpírfogaik (pedig tulajdonképpen vámpír módjára működnek), nem is bunkók (legalábbis eleinte), nem is buták (sőt, igazi intellektuelek), nem is pofátlanok (kezdetben legfeljebb vonzón pimaszok), nem is ijesztők. Legalábbis a hazugságtenger álarcuk, amit viselnek. Amikor ezt leveszik, akkor viszont már késő. Bekapnak, lenyelnek, megemésztik a hasznos részed, majd kiköpnek, és egy erős lelkületű ember sem biztos hogy tud ellene tenni.

Egy nagy témakört nehéz röviden elmesélni, ezért arra szűkítettem, ami nekem ütős, olyan "basszushatudtamvolna" érzés volt.

Milyen egy nárcisztikussal a kapcsolati dinamika? Biztosan lesz olyan, akinek a bűvös kör ismerős lesz:
- elhalmozás (love bombing)
- leértékelés (devaluation)
- eldobás (discard)
- visszaporszívózás (hoovering)
- és kezdődik előlről...
(Az angol kifejezéseket csak azért írtam be, ha valaki ezekre keres, jobb eséllyel nem a bulvárt találja, hanem normális cikkeket, videókat.)

A megismerkedés csodás lesz, mint a mesében. Fantasztikus. Álomszerű. Tökéletes.
Egy olyan ember, aki issza a szavunkat, minden érdekli, mindent megfigyel, megjegyez (ezeket az információkat kiforgatva később mind ellenünk fogja felhasználni), úgy reagál, ahogy szeretnénk, körülöttünk forog a világa, úgy érezzük, végre egy olyasvalaki, akit igazán mélyen érdeklünk, törődik velünk. Általában az elején a szexben is csodálatos, odaadó, még a gondolatainkat és titkos vágyainkat is kitalálja, de soha nem erőszakos. Megtaláltuk azt akire mindig is vágytunk, megfogtuk az Isten lábát. 
A mézeshetek időszaka lehet pár héttől pár hónapig tartó időszak.

Ezt követi a leértékelés időszaka. Ez lehet pár hét, de akár évtizedek(!) is, ha hagyjuk.
A nárcisztikus elkezdi lebontani a személyiségünket, az önbecsülésünket, elkezd módszeresen, manipulatívan, fokozatosan érzelmileg bántalmazni. 

Ehhez annyit kell tudni, hogy a nárcisztikus ember valamilyen korai trauma miatt legbelül teljesen értéktelennek, haszontalannak érzi magát, és retteg attól hogy ez kiderül. Ezért létrehozott a fantáziájában egy olyan világot, ahol ő a középpont, ahol ő tökéletes, uralkodik mindenki felett, és a világ a lábai előtt hever. Ezzel a személyiséggel már teljesen összeforrt. Viszont ami hiányzik belőle, az az egészséges énkép, önbizalom, empátia. A legfőbb mozgatóereje a szégyentől való félelem, hogy kiderül a valódi személyisége, a valódi értéktelensége, tökéletlensége, sebezhetősége. Érzelmileg 1-2 éves szinten ragadt, rettegő kisgyerek. Csak egy módon tudja magát elég jónak érezni, ha másokat minél mélyebbre nyom le.
Ahhoz hogy a nárcisztikus énjét táplálja, ami elfedi a valóst, folyamatos forrásra van szüksége, hiszen egészséges önbizalommal nem rendelkezik. Ez a forrás pedig olyan, mint a vámpírnak a vér. Szívja, szívja, de nem tud vele mit kezdeni, nem lakik jól soha vele, nem képes hasznosítani, nem lesz tőle boldog, csak épphogy túlél, és az elfolyik a semmibe. Rengeteg kell neki, minden nap új muníció kell neki, az egész élete ennek a forrásnak a biztosítására megy el. Ezért soha nem ér rá, megbízhatatlan, szétszórt, éhes.

Ez a forrás, ami élteti, ez pedig az emberektől kicsikart érzelem. Nyilván a pozitív érzelmek az igazán értékesek, de ha nincs elég forrás, akkor a negatívval is beéri. Akkor feldühít, provokál, az élő fába is beleköt. Mindegy, csak öntsék ki rá az érzelmeket a feneketlen lyukba, a semmibe, mert ő nem képes felvenni azokat, és legfőképpen nem képes viszonozni azokat.
A leértékelés szakaszában következik a kisajátítás, az áldozatának az elszigetelése a barátaitól, ismerőseitől, rokonaitól, egyre nagyobb kontroll alá vonása, majd az önbizalmának a lerombolása, manipulálás, az érzelmi bántalmazás, a kontroll kialakítása különböző jutalmazó és büntető manipulatív technikákkal. Mert vannak típusos technikái is erre.

Talán sokaknak ismerős lehet (én is döbbenten ismertem fel több olyan exismerősöm, akinek akkor nem értettem a viselkedését, és csak most állt össze a kép) az egyik legaljasabb manipuláció, a "csenddel verés". Ilyenkor, módszeresen provokál, feldühít, konfliktushelyzetet teremt, aztán elvágja a kommunikációt, és elérhetetlen. Nem veszi fel a telefont, nem válaszol levélre, ha együtt laktok, ignorál, nem beszél veled, vagy nem megy haza, rád csapja az ajtót és eltűnik. A csenddel verés addig tart, amíg az áldozata már annyira szenved, hogy megtörik, az eredeti konfliktus eljelentéktelenedik a durván egyoldalú csendhez képest, és az áldozat előbb érvel, aztán dühös, aztán könyörög (ekkor ömlik a nárcisz felé az érzelmi forrás, ami élteti), végül inkább magára vállalja az általa nem elkövetett hibákat is, már sajnálja hogy szólni mert, csak álljon vele ismét szóba, csak legyen nyugalom végre. 
Akkor a nárcisz hátradől, hiszen elfogyasztotta az áhított forrást, kicsavarta, lenyomta az áldozatát.

Egy másik manipulatív technika a gázlángozás. Egy régi filmről kapta a nevét, amiben a férfi olyan szituációkat teremtett, hogy a nő elkezdjen kételkedni a józan eszében. Például eltüntetett képet a falról, majd amikor a nő keresni kezdte, azt mondta neki hogy soha nem volt ott semmi. Hangokat keltett, aztán amikor a nő kérdezte mi ez, azt mondta semmit nem hallani. A sokadik eset után a nő elkezdte azt hinni hogy megbolondult. Nos, tényhamisítással, kiforgatással, és mindenféle egyéb trükkel egy ilyen alternatív valóságot hoz létre, ahol a másik elkezd önmagában kételkedni. Ő olyat nem mondott, az nem is úgy volt. A tényeket ügyesen megfordítja, a környezet felé is, míg végül az áldozat hiszi azt, hogy vele van a probléma.

További manipulatív technika a valóság tagadása. Egyszerűen tagadja amit mondasz. Az nem úgy van, hazudsz. Bármire simán rámondja hogy hazudsz. A bizonyíték pedig nem számít. Ha előveszel bizonyítékot (hangfelvétel, dokumentum), falakba ütközöl. Nem érdekli, ignorálja, rálegyint, vagy kisétál és csenddel verés jön. Meggyőzni biztosan nem fogod. Ez számodra annyira blőd, nem érted miért csinálja, hiszen csak szembesítetted az igazsággal...és elkezdesz a józan eszedben kételkedni, tovább épül az alternatív valósága, és épül le a személyiséged, az önbecsülésed.
Annyi manipulációs technika létezik, hogy nem férne ide. :( Sajnos a legtöbb ismerős volt, ezért is volt az olvasáskor ütős. Eddig ezek az érthetetlen viselkedés kategóriájába tartoztak nálam, és így értelmet kapott (egyben el is vesztette a probléma jellegét). Talán ez volt a könyv egyik leghasznosabb funkciója.

Ekkor egy normális ember azt kérdezné, hogy úgy mégis, valakivel ilyeneket tesznek, hogy a búbánatba nem rúgja páros lábbal lendületből fenékbe az illetőt, miért hagyja magát?! :o  :o 

Ez bonyolult kérdés. 
Ne felejtsük el, hogy egy érzelmileg egészséges emberben ott van az a remény, hogy ha elég szeretetet ad, akkor a másik majd megváltozik, és majd viszonozni fogja. A nárcisztikus viszont nem képes érzékelni a szeretetet (az visszavinné a kisgyerekkori traumához amit elfedett), az érzelem elfolyik a semmibe. Nem hiszi el, hogy őt lehet szeretni bármiért is, hiszen ő sem szeret senkit. Mivel paranoiás, mindenben csapdát sejt, és csak mégjobban belehúz a leértékelésedbe.
Azt se felejtsük el, hogy a megismerkedés csodálatos volt, igazi rózsaszín felhő! Igazán odateszi magát abban a pár hétben. Olyan élményekkel halmozza el az áldozatát, amit az talán még soha nem kapott, normális embertől nem is fog. Persze hogy vágyódik rá, és azt reméli, hogy ha eléggé igyekszik, újra eljön az az idő. Pedig nem, az soha többé nem jöhet el. Mert tudatos beetetés volt, gondosan tervezett színház csupán, NEM a valóság.
És van egy harmadik magyarázat is, ez egyszerű kémia. A folytonos erős érzelmi hullámvasút (büntetés-jutalmazás, odaadás-szeretetmegvonás) az agyban egy folyamatos felfokozott kémiai állapotot tart fenn. Tulajdonképpen hasonló kémiai függés alakul ki, mint a drogosok vagy az extrém sportolók esetében. KELL a szer, különben erős elvonási tünetek jönnek. Pokol az elvonás. 
És mindezeken túl, pont az önbizalmától és józan eszétől fosztja meg az áldozatait. Ahhoz hogy otthagyják, éppen erre a kettőre lenne szükség. Az áldozat már alternatív valóságban él, nincs önbizalma, és kételkedik magában.

Akinek van ereje, vagy talál segítséget, az kiszáll itt, a leértékelés időszakában. De ez ritka. Ugyanis, amíg van mit kiszívni belőled, addig ha teheti, nem ereszt.
De ahogy fogy az értéked, már keresi az utódodat, hiszen nem maradhat forrás nélkül.
Majd amikor már csak egy üres szatyor vagy érzelmileg, padlóra kerültél, elvesztetted önmagad (és megvan az utódod, ugyanis a nárcisztikus kapcsolatfüggő is), nem tud belőled táplálkozni, akkor következik az eldobás. Mész a kukába.

Az eldobás rövid, eseménytelen, és soha nincs lezárva, meg sem érted, és meg sem beszéli veled. Teljesen egyoldalú a kommunikációja. Közli amit akar, megvádol olyan dolgokkal, amik nem igazak, akár baromi felháborítók, ami hatalmas tőrt helyez el az igazságérzetedben. Beléd fojt minden reakciót, majd elvonul a csenddel verésbe, és te magadra maradsz egy rakás hazugsággal és bizonytalansággal. Klasszikus lezárásra, amikor helyretesztek mindent egy nagy beszélgetéssel, ne számíts, hiszen ez is szándékos.

De itt nincs vége. Amikor megjártad a poklot, életben maradtál, és már jössz felfelé, kezded magad összeszedni, akkor jön a visszaporszívózás.
Ugyanis végtelen táplálékra van szüksége, és nagy valószínűséggel már leértékelte és eldobta az utódodat is, vagy már többet is elhasznált. Vagy rossz passzban van, esetleg megkopott már a vonzereje, és épp a kutyának sem kell, nincs tápláléka, akkor is hasznos egy régi, de már féligtöltött ex. Jobb a semminél.
Ez bármikor lehet. Pár hét múlva, de évtizedek múlva is. Mindig ott leszel a listáján. Ekkor egy rövid időre felvillan a kapcsolatban újra a beetetési időszak szépsége. De ez legfeljebb pár óra vagy pár nap. Ha bedőlsz, utána azonnal elindul a leértékelés és bántalmazás, majd az eldobás. A ciklusok egyre rövidülnek. 

Ha rajta múlik, akkor ez örök körforgás, ahonnan nincs kiút. Neki ugyanis nincs kiút, ez a személyiségzavar gyógyíthatatlan. A sokadik ciklus is lemehet, mire az áldozat vagy segítséget kér, vagy a környezetének feltűnik hogy nagy bajban van. A leglájtosabb esetben is ha elég közel engedtél egy ilyen cápát, minimum hónapokat, de a felépülésed idejét hozzáadva leginkább éveket fog tönkretenni az életedből, 1-2 hónap kapcsolat után is garantáltan a padlóról szedegeted össze a darabjaidat.

Vagyis jó lenne elkerülni valahogy, hogy az ember lánya efféle cápaeleség legyen. :)
Oké, de honnan a búbánatból lehet felsimerni akkor, amikor még nem késő, időben, amikor még nem szorult az érzelmi hurok? Hiszen az egész elméletben ez lenne a gyakorlati haszon.

Kétséget kizáróan sajnos nem tudod felismerni, mert a feketeöves nárciszok Oscar díjas színészek lehetnének, és a behálózás nagyon gyors és intenzív.
De azért vannak olyan jelek, jellemzők, amik lengethetik a piros zászlót. Ha sok van ezek közül, ami egyezik, akkor nem árt gyanakodni.

1. Elejétől kezdve extrém módon figyel mindenre, csüng a szavaidon, kérdez, mindent tudni akar rólad, sokkal jobban mint amit megszoktál másoktól, és mindenre emlékszik amit magadról mondtál.
2. Önmagáról nagyon kevés tényt árul el. Tud filozófálni, jó hallgatóság, jó "alákérdező", de adatok, számok, nevek, címek, tények nem lesznek a mondanivalójában. A teljes nevét, címét, munkahelyét csak akkor tudod meg (ha egyáltalán valaha megtudod és nem hazugságokat kapsz), amikor már föléd kerekedett.
3. Rengeteg fantázianeves email címe és alkalmi telefonja van, gyakran az sem a saját nevén. Nem szereti az adatait bárhol is megadni. 
4. Nem nyomul szexért, nehezen kezdeményez szexet. Legfeljebb kerülget, célozgat, érdeklődik. Akár teljesen kerüli is a tettekben a szexet a megismerkedés elején, addig amíg nem biztos a kimenetele. Két okból is. Ugyanis egy nárcisztikus nem viselné el a visszautasítást. Ennél is jobban retteg attól hogy nem tud produkálni, a szégyenérzet számára halálos méreg. Akkor érzi magát biztonságban, ha már nála a kontroll.
5. Lekezelő a tőle alacsonyabb státuszú emberekkel, akár a pincérrel az étteremben vagy a kiszolgálóval a benzinkúton, általában is lenézi az embereket, túl sok az idióta szerinte. 
6. Nem kér bocsánatot semmiért, apróságokért sem, ugyanis ő soha nem hibázik, minden probléma oka valaki más, soha nem ő. Ha késett, akkor a forgalom, az időjárás, a hülye rendőr, bármi, de soha nem ő. Ő ugyanis hibátlan, míg mások hibásak. Folyamatosan kettős mércéket állít, rá nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint másokra, neki több joga van.
7. Nagyon fontosnak tartja az idejét, rengeteget hivatkozik rá. Ugyanakkor más ideje értéktelen.
8. Egy nagyon jellemző dolog, csapkod a piros zászló az ember fejében, ha az első néhány randi valamelyikén kis elejtett degradáló megjegyzést tesz a külsődre. Nagyon tetszel, de...mondjuk lehetne rövidebb a hajad, viselhetnél másmilyen cipőt, sminkelhetnél másképp, stb. És van egy-egy kevésbé előnyös tulajdonságod, de persze neki tetszik ne aggódj... (Ez hónapokkal később oda fejlődik majd ha hagyod, hogy olyan ronda/rossz/buta vagy hogy örülj hogy neki egyáltalán kellesz, és ekkor még nevetsz a pimaszságon, de később addig manipulál hogy még el is fogod hinni, hogy magad vagy az ördög a vasvillával.)
9. Már a megismerkedés elején is számonkér, gyanusít, féltékenykedik, cirkuszol. Mintha azért tenné mert fontos vagy neki. De nem, ilyet nem tesz az, akinek tényleg fontos vagy.

Ha túl sok a piros zászló, szerintem jobb elkerülni a folytatást. 

Viszont a másik oldalra esni is rossz. Ha csak néhány egyezés van, az még lehet véletlen is, azért nem árt vigyázni az előítéletekkel sem, mert a másik tartós kár, amit a bántalmazók okozhatnak, az a saját börtönödbe zárkózás, a paranoia, bizalomvesztés, magány.
Nekem a 2, 6, 8, 9 az, ami annyira gyanús, hogy egy is elég ahhoz hogy bántalmazó alkatot sejtsek. A többi pontból azért - szerintem - több egyezés kell.

Ez csak a jéghegy csúcsa. Nagyon sok egyéb bántalmazó személyiség létezik, és ennek a fajta személyiségzavarnak is sok változata van.

Ha valakit érdekel a téma, keressen rá a könyvek között, a videók között, nagyon sok ingyenes anyag is található már magyar nyelven is, és még több angolul. A XXI. században már nem feltétlenül kell a saját kárán tanulnia az embernek.
Ha pedig valaki áldozatként érintett, vagy akár csak gyanús neki a szituáció ami körülveszi, azt javaslom, minél előbb keressen segítséget, barátokat, önsegítő csoportot, pszichológust, coachot, mert akár szabadulni akar, akár maradni és közben védeni önmagát, nagyon valószínű hogy egyedül nem fog menni. :(
Minél később teszi, annál nagyobb lesz a kára.

Ti találkoztatok már ilyesmivel?

*"A GALAXIS Útikalauz stopposoknak nélkülözhetetlen kísérőtársa mindazoknak, akik értelmet szeretnének tulajdonítani az életnek, ebben a végtelenül összetett és zűrzavaros Univerzumban; mert noha remény sincs rá, hogy minden tárgyban hasznos és informatív legyen, legalább el lehet mondani róla azt, hogy ahol nem pontos, ott határozottan pontatlan."*

Az Útikalauz második része a Swinger Galaktikumról szól, kezdő utazóknak talán hasznos lehet (vagy nem :) ). 

Nyilván mindegyik utazót nem lehet besorolni egy kategóriába, hiszen minden lény egyedi és megismételhetetlen - mégis léteznek típusok, amelyekből egynél több fordul elő.
Mivel utazgatni most úgysem lehet, az űrhajók is a parkolóban vannak, ez a fantázia ideje. :napersze: 

Az ilyen helyek egyik típusvendége a 
*Jópasi. *
A Jópasi - ahogy a nevében is benne van - kívülről egészen vonzó. Megnyerően tud mosolyogni, időnként egy-egy szót ki tud nyögni, és ez nagyjából sokmindenhez elég is. A szex sport számára, egy esti menü abból áll, hogy lehetőleg minél több nővel reszelgessen egy kicsit elélvezés nélkül. A program a következő: megszólítás, hízelgés, szobába menés, teljesítmény-reszelés, aztán a kipipált nő ignorálása, és ugyanez előlről a következőnél, aztán a következőnél. Cél az összes, korra és kinézetre való tekintet nélkül. A végén otthon kiveri magának, miközben szerelmesen nézi magát a tükörben, és bal kezével megveregeti a jobb vállát, megvolt a kitűzött számú strigula, ő az Isten.

A Jópasi kicsit idősebb változata a 
*Kiöregedettjópasi.* 
Valószínűleg ő is Jópasi volt régebben, csak megette az idő vasfoga, de ezt nem veszi észre. A műsor ugyanaz, de nemcsak elélvezni nem tud (vagy nem akar, mert ugye akkor utána mi van), hanem már fel sem áll neki rendesen. A reszelések között rendre átstartol a partnere szájához, életet verni az élettelenbe. Zárás előtt 10 perccel önkezével vet véget az estének. Könnyű felismerni, ezért egy idő után felismerik és elkerülik, így a Lúzer kategóriában landol (ld.lejjebb).

*A Túlkoroskamasz *
benne ragadt a "csajozás"-ban, csak mivel a korosztályában a nők már nem vevők a kamaszfiú gondolkodásra, ezért kiszorult a swingervilágba, hogy megszerezze a napi (heti) betevőjét, akivel nem kell érzelmeskedni, nem kell beszélgetni, nem kell felelősséget vállalni, csak elővenni a farkát, szexelni, és elsétálni. Közöttük lehetnek egész jó fejek, akik egy nővel képesek egy estén belül szórakozni. Legközelebb már ugyanaz a nő szexuálisan nem érdekli, a kötődés legkisebb formájától is retteg, viszont havernak elmegy. 

*A Lúzer *
az életben a kutyának sem kell, nem feltétlenül a kinézete miatt, hanem mert totál antiszociális, fogalma sincs róla, hogyan kell egy nővel bánni/kommunikálni. Csak megy a farka után szó nélkül, ismerkedés gyanánt vagy mások aktusába lógatja bele, vagy szimplán egy szó nélkül a nők alá nyúl. Visszafogottabb változata megáll nézni másokat, és közben veri magának. Ha egy nő elindul valamelyik szoba felé, a hozzá hasonlókkal hordában oson utána, hátha.

*A Telhetetlen *
általában párban érkezik, barátnővel/feleséggel, aki kevés neki. Kell a változatosság, és az extra ingerek, anélkül már kevés a vágy, kicsi a libidó, a kapu hamarosan záródik. Legyen leszbi műsor, legyen több nő, lásson a nőjére áhítozó más férfiakat, ez az extra kell ahhoz hogy eléggé felizguljon. Általában többest keres, minél többest. Cserébe bedobja a közösbe a nőjét. Nincs igény ismerkedésre, mert lelkizik a párjával eleget, hogy meggyőzze, ez jó neki is. (A párjáról majd a női szakaszban.)

*A Kíváncsi *
rutintalan, kissé megszeppent módon, a hagyományos ismerkedési formák szerint próbál evickélni. Átlagos, jó kinézetű, harmincas férfi. Bemutatkozik, meghív egy italra, beszélget, udvarias, érdeklődő, ad a látszatra, majdnem mintha egy átlagos szórakozóhelyen lenne. Nem erőszakoskodik, nem rámenős, udvarol, neki is kell a feloldódáshoz némi intellektuális kapcsolat, ismeretség. Eltölti az estét ugyanazzal a nővel, egyet keres csak, és egy estén belül hűséges. Ha szexre kerül a sor, tök normális, mint egy kapcsolatban. Potens, nem erőltetett, jelen van, a szexnek van eleje, közepe, vége, odafigyel a partnerére, és elélvez a végén. Tulajdonképpen kellemes partner. Sajnos ha nem hagyja el időben a galaxist, később Jópasi, Kamasz, vagy Lúzer lesz belőle. 

*A Pornósztár *
- ahogyan a nevében is van - pornón szocializálódott, egyszerűen nem alakult ki nála a szex más aspektusa, mint amit a filmeken látott. Kigyúrt, tetovált, tüsi hajjal, kocka hassal, nagy farokkal. Csapatban érkeznek, férfiak, nők vegyesen. Kedvenc póz, ha egy nőt előlről szopatnak (fejfogással), hátulról kutya pózban dugnak, pont ahogy a filmeken, erőből, behúzott hassal, megfeszített izmokkal pózolva. Idegenekkel nem ismerkednek, nem beszélgetnek, nem vegyülnek, sem ők, sem a társaságukban lévő nők, de arra odafigyelnek, hogy mindig legyenek nézők. Csakis olyan nőkkel mutatkoznak, akik szintén pornófilm-kompatibilisek, szilikon mellek, elképzelhetetlenül kerek fenék amin megáll a pohár, csücsörítős száj, tetkó, piercing, platformos cipő, harisnyatartó. Mindenkivel mindenki. Miután megtartják a bemutatót, együtt távozik is a társaság.

*Az Elhanyagoltférj *
iszogat, beszélget, ismerkedik, sztorizgat, élvezi a társaságot, nem görcsöl hogy szobára menjen. Bemutatkozik, megadja a nőknek a tiszteletet, betartja a szabályokat. Kedves, figyelmes, jó társaság. Simán jól érzi magát akkor is, ha nem fut ki szexre a történet. Eliszogat, elbeszélget, beül a jakuzziba, szaunázik. Az ismerősöknek örül (már szinte mindenkit ismer), emlékszik ki kicsoda, tudja a nevüket, a történetüket, a kedvenc italukat. Ha szexre kerül a sor, figyel a partnerére, potens és odaadó. Bármikor újra ugyanazzal tölti az estét, akár meg is beszéli előre a találkozót. Külsőre általában öregedő, őszülő, kopaszodó, pocakos, alacsony.

És hogy ne legyünk egyoldalúak, jöjjenek a nők. :)

*A Kurvajónő *
már előre bejelenti hogy érkezik, és sok pasit akar, cserébe külsőleges dolgokban nem válogatós. Tűsarkú, combfix fűzővel vagy bodystocking van rajta. Általában túlsúlyos, gyakran extrém kövér. Vagy a párjával érkezik, vagy egyedül. Az idő nagy részét a szobákban tölti. Hatalmasakat sikítozik, zihál, ordít, nyög, kiabál, zeng tőle az egész klub. :vigyor:  Két menet között sehol sem látni, csak onnan tudni hogy szünet van, hogy csend van. Aztán kezdődik előlről a csinnadratta. Akár egész éjjel is bírja, hogy aztán hazaérvén örömmel veregesse meg a bal kezével a jobb vállát, lám-lám, kilók ide vagy oda, szereti magát, és odavannak a pasik.

*A Miss *
(aki inkább Mrs), a párjával érkezik (Telhetetlennel). Igaziból semmi kedve, csak azért van itt, mert különben a párja megcsalná, ezért jó képet vág hozzá. Senki sem tetszik neki, az a férfi fog befutni, akinek a nőjét a párja kiszemeli magának, és párcsere lesz egy bezárt szobában. Nem ismerkedik, sem férfivel, sem nővel, a párja intézi a dolgokat. Amikor a párja megszerezte a zsákmányt, engedelmesen teszi a dolgát, megadja a cserealapot.

*A Vérmes *
a Telhetetlen női változata. A párja kevés neki, nem elégíti ki egy. Ők harmadik férfit keresnek, aki besegít a párjának. Nőről szó sem lehet. Megérkezés után leül egy ital mellé, és mint a pók a hálójában, várja a jelentkezőket. 
Középkorú, jó alakú, szép nő, a párja körülrajongja. Erősen válogat (rutinosan próbálja kikerülni a Jópasit, ha már bedőlt egynek és van tapasztalata). Fő vadászterülete a Kíváncsi, a Túlkoroskamasz, legfeljebb még az Elhanyagoltférj. Egész estét egy jelentkezővel tölti, és hosszú ideig vannak általában bezárt szobában. A szobán kívül hármasban elvonulva iszogatnak, beszélgetnek.

*A Jófejcsaj *
olyan mint a Túlkoroskamasz. Nem vette észre hogy felnőtt. Csak onnan, hogy elfogyott a levegő, mindenkinek családja, gyereke van, nem ér rá, elfogytak a haverok. Általában a korához képest jól néz ki, jó alakú, ad magára, nem lihegi túl az öltözéket, egyszerű fehérneműben van és papucsban, vidám, extrovertált, barátságos, szeret beszélgetni, férfivel, nővel egyaránt. Mindenkit ismer. Már rég nem dől be a Jópasinak, mindenkit haver kategóriába tesz és leráz, szexuálisan kizárólag a Kíváncsi és a Túlkoroskamasz külsőleg is vonzó változata érdekli, de egyáltalán nem a szex miatt van ott, inkább bulizik. Nagyon jó társaság, de nagyon ritkán szexpartner.

*A Szűzkurva *
azért van ott mert szexelne, de senki sem elég jó neki. Jól néz ki, de mégis taszít, falat húz maga köré, a vonalat nem lehet átlépni. Inkább csak nézelődik, időnként azon merengve, mi a francot keres itt. A többséggel távolságot tart. Jól elbeszélget az Elhanyagoltférjjel, de külsőre nem jön be neki. Egyszer bedől a Jópasinak, majd a keserű tapasztalat után az Öregjópasinak, hogy aztán még válogatósabb legyen. Néhány látogatás után eltűnik végleg.

*A Kíváncsi *
női változata általában partnerrel vagy társasággal érkezik, vele is marad egész éjjel. Követi a dresszkódot, de látszik hogy nem az a komfortzónája. Visszafogottan ismerkedik, beszélget ha van kivel, de ritkán köt ki a szobákban. Inkább élményeket gyűjt, amiből majd táplálja a fantáziáját a normális kapcsolatában.

*A Kiégett *
általában partnerrel érkezik. Ő is és a partnere is ötvenen felüliek, valamilyen extrém külső jeggyel rendelkeznek. Tetkó, piercing, extrém dressz vagy cipő, szénné szolizott bőr, tetovált smink. Harmadik, nő, férfi, pár, többes, minden jöhet, csak elég bevállalós legyen. Kellenek az extrák, anélkül már talán nem megy.

*A Királylány *
magas, vékony, törékeny. Tűsarkúban van, fehér csipkében, a legdivatosabb és legdrágább márkás, jó minőségű cuccokban. Minden szál haja a helyén, a smink hibátlan. A kísérője is hibátlan, magas, szép arcú, jó testű pasi. A legfeltűnőbb helyen táboroznak le, de kizárólag egymással foglalkoznak. Megisznak pár italt, és vagy egymással szexelnek bezárt ajtó mögött, vagy szex nélkül távoznak.

...és persze vannak a *Többiek*, akik egyik sem. ;)

*"Köztudott, hogy végtelen számú világ létezik, egyszerűen azért, mert végtelen tér áll rendelkezésre. Mindazonáltal nem mindegyiken van élet, ezért a lakott világok száma véges. Bármely véges szám osztva végtelennel, jó közelítéssel nullát ad eredményül, így az Univerzum átlagos népsűrűsége nullának mondható. Ebből következik, hogy az egész Univerzum népessége maga is zéró, vagyis azok a személyek, akikkel időnként összefutunk, csupán a zabolátlan fantázia termékei."*


!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420180809215748.jpg 

Kókusz bölcsessége. ;)

!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420201223155235.jpg

Ahogy a címből sejteni lehet, a mai elmélkedésem a randizásról szól a koronajárvány fényében.
Illetve nem is maga a járvány az, ami befolyásolja az életem, hiszen más járványok vagy fertőző betegségek is vannak amiket az ember nem szeretne elkapni, mégis találkozik, ismerkedik, és nem vonul kolostorba.

Ami meghatározza a jelen mindennapjait, azok a korlátozások, amik a járvány miatt vannak. Azaz, minden szórakozóhely, étterem, sportpálya, wellness, mozi, színház, minden olyan hely zárva van, ahol két ember ismerkedhet, találkozhat.
Mi van nyitva?
A szabad tér, ahol fagyhalál van, vagy az egyik fél lakása, ahova nem biztos hogy ismerkedés címén szeretnék menni, hozzám meg pláne nem hívnék meg egy vadidegent. És akkor még azzal sem számoltam, hogy nem mindenki lakik egyedül (bár én igen, és engem is nagyjából azok érdekelnek, akik igen ;) ).

DE:

A tapasztalataim alapján nem működik az ismerkedés a semmiből úgy, hogy nincs kiegészítő élmény, nincs apropó. Mennyivel könnyebb túllépni az első néhány órát billiárdozás vagy wellness közben! És tudom, hogy most ördög vagyok a vasvillával, de neadjisten több alkalommal is találkozni valakivel nem pont célirányosan ismerkedésből, hanem valami közös szabadidős tevékenységnek áldozva, amit tök jó együtt csinálni...és közben közelebb kerül a két fél, észrevétlenül is megismerkedik - ez sokkal életszerűbb, mint a naakkormiértisvagyunkittésdurrbele.

Pusztán beszélgetni az első személyes találkozáskor, és azt élvezni - hát ehhez két kivételes ember kell, akik között azonnal megvan az összhang és a szikra. Ennek az esélye nagyon kicsi. A csak beszélgetős randijaim többségéről úgy jöttem haza, hogy időpocsékolás volt elmenni, mert egész egyszerűen uncsi volt. Három olyan beszélgetős randim volt, amelyik élményszámba ment, pedig nem volt semmi egyéb, csak ő és én, és legfeljebb egy üveg bor, vagy egy latte macchiato.
A három egyikéből sem lett klasszikus folytatás - de ez nem von le az értékéből, hogy jól éreztem magam, és megérte. :) Pont attól érte meg, hogy mindegy az utána, akkor is azt mondom, az egyenleg pozitív, és valószínűleg ezt a 3 másik fél is így gondolja.
De lássuk be, nem ez a sok. Ez a kivétel csupán, ami erősíti a szabályt. A szabályt, miszerint ne találkozzunk valakivel csak pofavizitre, hogy utána akarunk-e szexelni, mert a találkozó nyögvenyelős, uncsi, fantáziátlan lesz, alig várjuk hogy vége legyen, és sajnáljuk a kidobott időt. A másik fél meg sajnálja hogy elcseszett x órát, és mégis egyedül kell kivernie magának. C'est la vie.

Márpedig most csak ez van. Séta az utcán vacogva, vagy felmenni egymás lakására. Ezt a két dolgot csak olyan férfiakkal lépem meg, akikkel nincs benne kockázat, mert már ismerem őket, és tudom, hogy nem kidobott idő, hanem klassz délután.

A nekem érkező levelekből viszont az látszik, mintha minden tök normális lenne. XY vagyok (jó esetben nem írja le a farka méretét), szeretnék veled megismerkedni. Persze a személyes találkozásban hisz a drága, mert itt sok a kamus. :D
Én meg csak nézek mint a moziban.

Mégis HOL?

Ahogy bevezették a távoli munkát, ugyanúgy talán be lehetne vezetni a távoli ismerkedést is. Hoppá! Sőt!!! Már be is van vezetve! Éppen itt, Eropolison remek lehetőség van virtuálisan ismerkedni. Ha valaki örömpolgár, annyi levelet ír, amennyit akar, annyi képet küld, amennyit akar, és annyit csetel, amennyit akar. Egy latte árából az örömpolgárságra is futja.
Most hogy randilattét nem nagyon lehet venni, miért nem használják a lehetőséget?! Tényleg nem értem. Nem futja egy lattéra?! Akkor hogyan akarna randizni? :D Ahogy le lehet írni, hogy XY vagyok, úgy le lehet írni még egy csomó más dolgot is. Sőt! Olvasni is lehet ám! Azt ráadásul ingyér'! :)

Kiakaszt amikor azt írja nekem valaki, hogy "szeretnélek megismerni". Mert akkor ezer lehetősége van, basszus teleírtam már az életemmel Eropoliszt. Ha én valakit tényleg meg akarok ismerni, tuti kapok a lehetőségen, és minden szavát elolvasom. És arra sem sajnálom az időm, hogy írjak.
Mert örömet okoz az is.

Itt van a kutya elásva. Hogy mi okoz örömet! A megismerkedést sokan csak egy szükséges rossznak tartják a szex előszobájaként, amin túl kell lenni valahogy. Pedig nem az. Valakit megismerni, hát pont egy olyan élmény, ami nem ismételhető, egy emberrel csak egyszer van...vagyis nagyon értékes, szórakoztató, és izgalmas. Ki kell élvezni. ;) Voltatok már úgy, hogy alig vártatok egy levelet? Hogy összerezzentetek egy sms-re? Szerintem ezerszer jobb élmény, mint egy lélektelen, felejthető dugás.
Márpedig - és itt egy Pandorelho bölcsesség következik :D - ha valakivel nem élvezet megismerkedni, akkor a szexuális élmény is ezzel arányos lesz, azaz szerény. Akit élvezet megismerni, azzal nagyot fog szólni a szex is.

Ráadásul nem feltétlenül kell a megismerkedéshez kávézó, mozi, wellness sem. Empátia, kíváncsiság, figyelem, türelem, kitartás, írástudás, némi műveltség viszont igen, kell hozzá. Ráadásul feltehetően még így is hamarabb fog célba érni, mint a lélektelen nyomulással, mert arra nagyon kevesen vevők.
Főleg mostanában.


!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420201208200238.png

Tény vagy tévhit?
Valahol a szemem elé került egy ilyen "tények és tévhitek"-féle limonádémix, más témában. 

Erről jutott eszembe, hogy ilyesmiből van bőven errefelé is. Hogy tény vagy tévhit, azon pedig már lehet vitázni, kinek mi.

Csokorba szedtem párat, a véleményemmel, és némi, helyenként limonádé hitelességű, ámde szórakoztató és gondolatébresztő cikkel. ;)

*Minél tovább tart a szex, a nőnek annál jobb*

Szerintem tévhit. 
https://femina.hu/kapcsolat/szex-hossza-orgazmus-ideje
Egy szerelmi kapcsolatnál, egy hosszú előjáték, ahol a felek elmerülnek egymás szemében, érintésében, érzelmileg valóban jó lehet, de az nem szigorú értelemben vett szex.
De az órákig tartó reszelés egyáltalán nem jó. Kidörzsöli a nőt, fájdalmas, unalmas, és vagy néhány perc alatt van valakinek orgazmusa, vagy azon alkalommal már nem lesz.

*Minél nagyobb egy farok, a nőnek annál jobb*

A női hüvely hossza változó. Kinek rövid, kinek hosszabb. Akinek rövid, annak garantáltan nem jó, hacsak nem mazochista, és élvezi a fájdalmat. Mert a méhszáj bökdösése fájdalmas, és erős hasfájást, akár görcsöket válthat ki, amellett hogy hámsérüléseket okozva betegségek melegágya lehet. 
Ezzel szemben minden érzékszerv, ami a pozitív élményekért felelős, a hüvely bemenetétől 10 centin belül van.
https://she.life.hu/herself/20170810-farok-penisz-nagy-meret-szex-fajdalom-felnott.html

*Az igazi férfi többször is elélvez*

Hallottam én itt már 6-ról is. :D
A valóság inkább az, hogy a férfiak többsége egyszer élvez el, vannak akik kétszer, de utána tuti hosszabb pihenés, túlérzékenység következik, a libidó is alábbhagy. A sorozatlövők városi legenda. :) Nyilván vannak kivételek, ahogy mindig mindenben, de a kivételek jó része inkább csak állítja magáról, vagy az egója erőlteti. ;)
http://www.vital.hu/themes-inter/doktor/v149

*Minél idősebb egy férfi, annál kevésbé áll fel a farka*

Nyilván van benne igazság, de több kivétel lehet, mint gondolná az ember. Ezzel szemben már a 40 évnél fiatalabb férfiak 4-10 százaléka is részleges impotenciával küzd, míg a 60+ férfiak 60 százaléka, ami ugye azt jelenti hogy 40 százaléka köszöni szépen, fickós és jól van. :) A szervezet több paramétere is befolyásolja ezt a képességet, és akkor még ott vannak a lelki paraméterek is, amik függetlenek a kortól.
https://www.webbeteg.hu/cikkek/potenciazavar/2949/merevedesi-zavarok-kialakulasa

*A farokképek vonzóak egy nő számára*

Ízlés kérdése, de szerintem nem, és az általam ismert női vélemények szerint sem, sőt, vannak nők, akik számára egyenesen taszító (főleg ebben a minőségben - ezt kiveséztem egy korábbi posztomban, akit érdekel, visszanézheti). 
De komolyan.
Arra igazán válaszolhatnának a farokképesek, hogy miért nyomják mégis ezerrel a farokképesdit. :)

*Minél hangosabb valaki, annál jobban élvezi a szexet*

Sokáig az volt a véleményem, hogy az extrémen ordítozók inkább remek pornószínészek, de találtam egy érdekes cikket, nem a limonádé-irodalomból.
https://semmelweis.hu/biztonsagosszex/2018/11/28/ordits-es-jobb-lesz-a-szex/
Persze azért olyat is találtam, ami szerint:
"vannak, akik a filmek miatt kísérik hangokkal az otthoni ágyjeleneteket is – mivel minden filmben ezt látni, bizonyára így kell csinálni, vélik" :D
Itt azért eléggé kivesézik a témát:
https://divany.hu/eletem/2020/04/04/nyogdecseles-szex/

*Az először naturista helyre látogató férfinek feláll a farka ha meglát egy jó nőt*

Áhhh...ez a városi legenda innen való, rengeteg férfi fél ettől, és azért nem mer elmenni egy nyilvános naturista helyre. Ezzel szemben a valóság:
- a naturisták nem topmodellek
- a naturisták (szerintem) kevésbé stírölik egymást, mint a felöltözöttek :)
- erotikusabb egy test, ha nem teljesen meztelen
- nem csak a látvány a fontos, hanem a környezet is
Szóval eddig senkivel sem fordult elő, hogy ne tudott volna ura lenni a helyzetnek, pedig láttam már pár naturistaszűz beavatást. ;)

*A nők kifestve, szexi fehérneműben ücsörögnek a gép előtt*

Én magam, és az általam ismert nők is általában pizsiben, hosszú pólóban, köntösben, macinaciban ücsörgünk a monitor előtt. :) :D E pillanatban én például most a kedvenc pink XXL pólómban vagyok, az elején színes felirattal, miszerint: "love of nature" ;)
A hajam fel van tűzve, zéró smink. A magassarkú helyett pedig egy ari tigrises mamusz. (Az alattam lakó örömére.) Ajjj...sorry. :(
De tarthatnánk saját felmérést ezügyben: nos, aki elég bátor, írja meg, most ebben a pillanatban éppen miben van, kíváncsian várom. :)


!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420201118221032.jpg

 !kep:https://c7.uihere.com/files/485/790/350/euclidean-vector-drawing-vector-cartoon-color-cute-monster-ghost-group-thumb.jpg 

Már annyit írtam a témáról, hogy talán érdemes a másik oldallal is foglalkozni.

A minap, amikor tudatosult bennem, hogy ismét kihalt valaki a viberemből, elgondolkodtam azon, hogy készítek egy leltárt a ghostjaimból is. A szellemeket az ember igyekszik inkább elfelejteni (agyonbeszéltük, hogy mennyire nincs értelme következtetéseket levonni ilyen esetekből), de én úgy érzem, a ghostok is hozzám tartoznak. És ha tanulni tényleg nem is lehet mások jellemhibáiból, de a jelenséget tanulmányozni és megérteni talán mégis lehet.

1. 
Életem első (tulajdonképpen ahogy belegondolok és az összes) ghostját itt ismertem meg. Hosszú éjszakákon át cseteltünk. Szerettem vele privizni. Hibátlan volt a helyesírása, lendületes a stílusa. Meghatározott "feladatra" vállalkozott, egy szerepjátékhoz kerestem partnert.
https://www.eropolis.hu/city/blog/pandora/69/
Sejthető volt, hogy ez ennyi, túl tömény volt a szerep :vigyor:  de sokáig, hetekig ismerkedtünk, rengeteget priviztünk. Kedves, közvetlen, és okos srác.
Mondjuk, a feladatot tökéletesen teljesítette, mindenben. Különleges élmény volt mindkettőnknek, azt hiszem nem felejtjük el. :pirul: 
És utána eltűnt. Többé nem hallottam róla.

Számomra nyilvánvaló volt az ok. Szerepjáték volt ugyan, de kellő átélés nélkül bohóckodás lett volna. Azért választottam őt, mert biztos voltam benne hogy alkalmas rá. Mindketten tudtuk, mit vállalunk. Kellő átéléssel pedig utána nem volt hová lépni. :( Én máig ezt gondolom, és megértem őt. Fura, mert ő így is jó emlék.

2.
A következő versenyző egy absztrakt bélyegképpel volt fenn, rendszeresen nézegette a lapom. Egyszer ráírtam, hogy mi lenne ha ő is mutatna magából valamit. Küldött képet, hát ritka a korban hozzám illők között aki jól néz ki...és ő ilyen volt. Magas, szikár, karakteres arccal, szép hajjal. Hibátlan helyesírás, jajjj a gyengém. Találkoztunk egy parkban, elbeszélgettünk a világ dolgairól. Zárt helyen nem találkozik mert figyelhetik. :D Elmondta hogy igaziból ő Jézus reinkarnációja. Aha... Aztán meghívott magához legközelebbre. Morfondíroztam, de tényleg dögösen nézett ki.
Így abban a tudatban, hogy valami azért gázos, de mégis belementem hogy elmegyek. Oda is mentem, elhagyott lakás, csörgettem a telefonját, a hívott szám nem létezik, email visszapattant.
Jézus megint máshol reinkarnálódott. :D

Oké, ebben azért volt számomra némi tanulság. Talán a külsőn túl vessünk egy pillantást a tartalomra is. :D :D
Mondjuk rá sem haragudtam, mert azon kívül, hogy volt egy fölös utam, semmi rossz nem ért. Inkább vicces volt az egész. :napersze: 

3.
A szellemek közé sorolom azt is, aki ugyan megindokolta a maga módján az eltűnést, de az indok nem volt igaz. Később kiderült, hogy valós elérhetőséget soha nem kaptam. Bulitelefon, egyszer használatos email cím. Gondolom, a profik már ismerik a módszert, engem azért meglepett.
https://www.eropolis.hu/city/blog/pandora/54/
Ha valaki akkor és úgy tűnik el és jön vissza, ahogy neki tetszik, csakis egyoldalú párbeszédet folytat, tulajdonképpen az is egy ghost. Beszéltem róla eleget, ezért nem fejtem ki, de a ghost-kronológiához hozzá tartozik, és talán az egyik legkellemetlenebb érzéseket okozó ghost. 

4.
Ezután hosszú szünet, már azt hittem, kihaltak a szellemek, amikor ugyanaz a mintázat ismétlődött meg háromszor egymás után.
Kellemes, normális, hibátlan helyesírással íródott bemutatkozó levél arcképpel, email címmel, telefonszámmal. Majd válasz, kialakuló jó beszélgetés.
Egyikükkel találkozó egy presszóban, másikkal billiárd, harmadikkal nudiszauna. Jó benyomás kölcsönösen, puszi-puszi elváláskor. Aztán napközben, este, éjjel viber egy-két kedves szó. Majd találkozás nála, jó szex (az érdemeiket sem szeretném tompítani :pirul: ), utána kellemes beszélgetés, hazajöttem, és onnan kezdve soha többé semmi. Egy szó sem. Egy sor sem.
Nem váltak elérhetetlenné, hiszen van telefonszámuk, és emailjük...de felesleges lenne írnom.

Tanulság, klasszikus átverés. Tiszta helyzet, minden nőt egyszer. Nem tudom mi a jó ebben nekik, de talán ők a legklasszikusabb ghostok. Semmi baj nem lenne ezzel, ha nem lenne kiírva a lapomra, hogy erre nem vagyok vevő. Tudom, ne legyek már naiv. :D De, az vagyok. Mindenki megkapja a tiszta lapot. Ezt nem lehet kiszűrni. :( Bárcsak lehetne.
Az új ismeretségek nekik köszönhetik hogy százszor kell találkozni, mire elég közel jöhet. :napersze: 

5.
A közelmúltban pedig párhuzamosan két ghostom lett.
Az egyikük még lelkes hozzászólója volt a ghostos blogposztomnak. :D Aztán előbb törölte magát, utána még napi szinten váltottunk levelet. Az utolsó levelében éppen azt részletezte, hogy egy másik társkeresőn éppen egy szirénnel csetel, és az énekli neki, hogy hogyan szokta manipulálni a férfiakat. Ööööööö...válaszoltam, hogy szerintem nem kéne ilyenekkel csetelnie (tekintve a már eleve is fennálló rossz tapasztalatait)...
Többé nem jött tőle életjel.

Már Odüsszeusz is tudta, hogy ez nem vezet jóra...hát gondolom széttépte a szirén. Béke poraira. :(  :sir: 

6.
Mindeközben igen pikáns levelezést folytattam egy másik leendő ghosttal. Már Arnoldot is bemutattam neki, pedig Arnoldot csak keveseknek mutatom be. (Pontosan két embernek mutattam be, mindkettő ghost lett - ajj...lehet hogy Arnold üldözte el őket?!) Jah...Arnold egy high-tech felső kategóriás vibrátor.

Szóval túl a megismerkedésen Arnolddal, és az előző posztban látható vörös parókán (és a tőle jött hasonlóan gondolatébresztő képeken), éppen az igazán tartalmas és gyümölcsöző együttműködés kialakulása küszöbén egyszercsak hussssssssssss...köddé vált.
Na neeeem, ezt nem hagytam annyiban ilyen könnyen. :D Túl jó volt a bevezető, hogy ne tudjam meg a végkifejletet. ;)
Hát írtam egy méltatlankodót, hogy úgy mégis hová tűnt a főfogás kellős közepén, amikor már meg volt rendelve a desszert is.
A válasz visszatámadás volt, hogy én tűntem el, mármint túl lassan válaszoltam. A leveleket visszanézve, tényleg sokszor válaszoltam soká, de akkor pont nem. Akkor pont hogy perceken belül válaszoltam a levelére, majd ő eltűnt aznapra.
Sajnos nem tudtam meg az igazat a dologról, a nemigazra meg nem volt kedvem úgy tenni mintha elhinném... így csak hipotéziseket tudok felállítani.
Valami közbejött. Na és mi tud közbejönni este 10 körül, amit nem szeretne valaki elárulni? Ahhhh...talán családi kötelezettségek, feleség, gyerekek, jövésmenés.
Nincs új a nap alatt. :napersze: 
Választhatott, hogy ghost lesz vagy elmondja az igazat (esetleg elnézést kér az eltűnésért).
Nos szerintetek mit választott? Ghost lett. :napersze: 

A kis ghostokról már nem is teszek említést, mert az a jelenség napi szintű, hogy levél, ismerkedjünk, de valahogy a személyes találkozásra nem ér rá az illető. Világ megmentése, katasztrófák elhárítása, napi 30 órás munka, és hasonló apróságok, amik miatt egy kávé az beleférne, de hosszabb program már nem. (Ez nekem magyarra fordítva annyi, hogy megnézné 10 percben, hogy meg akar-e dugni, de olyan kockázatot nem vállal ami sokáig tart.) 
Haha. Toll a fenekébe, Mr. 4-es típusú ghost, ez nem fog összejönni. :D 
Amikor rájön erre, elillan oda ahonnan jött.

Vajon van benne tanulság?
Ki tudja. Mindenki döntse el maga. :napersze: 



!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420201011211505.png

A ghostingos írásaim mindig felborzolták a kedélyeket.

Többen is írtátok, hogy a másik semmibevétele, nem trendi, nem szép dolog, satöbbi.

Alapvetően egyetértek. Írtam is egy 12 pontos listát, hogy mikor "ghostolok". ;) Merthogy nyilván nem ok nélkül. Az ok a teljes semmibevevésem.
https://www.eropolis.hu/city/blog/pandora/78

Persze nem úgy, hogy nem próbáltam "terelni" a beszélgetést, vagy az ismerkedést a helyes irányba.

Mondok egy példát.
Csetelés, harmadik sor, a szia után a csetpartner elkezdi ütni a vasat hogy ő feljönne hozzám. Miután próbálom tisztázni, hogy még ha a találkozáson ő lenne George Clooney, Stephen Hawking agyával, akkor sem valószínű hogy ennyi ismeretség után elsöprő késztetést éreznék, de ha igen, akkor sem mennénk fel hozzám. Legfeljebb hozzá.
Erre makacsul vissza-visszatereli ugyanoda, és miért, meg miért. Arra eszmélek, hogy nekem kell valami olyasmiért magyarázkodnom, ami teljesen blőd. :merges: 

A többi nő a megmondhatója, teljesen alárendelt, érzéketlen, meddő vitává fajul.
Ilyenkor a világon semmi értelme azt írni neki, hogy "ha nem fejezed be kilépek", mert akkor mindenféle öntelt ribancnak elmondana, ésatöbbi. Nem, erre nem vagyok kíváncsi, ezért inkább megelőzöm...akkor is, ha ez nem trendi. :-)

Jó a szó, éppen ez a megfelelő. A másik semmibevevése.
Minden pontomban ezt követik el ilyenkor, ellenem. Nyilván lehet vitatkozni az erkölcsi morálról, hogy ugyanoda süllyedek, mint akit ezért utasítok el.

De *vita helyett sokkal jobbat találtam ki*. :D

Adjatok tanácsot, és kipróbálom.

Adott egy szituáció (éppen most, real life).
Néhány levélben ismerkedés. Majd telefon. Szimpi.
Múlt héten egy délután épp indultam valahova, azt mondta épp ráér, elvisz kocsival, legalább látjuk egymást arra a kis időre.
Ez is megvolt, továbbra is szimpik vagyunk egymásnak.

Ma kapok tőle egy levelet, amiben kérdezi, ma mikortól érek rá. Visszaírom, úgy este 6-7 körül már ráérek. Érdeklődöm milyen ötlete van.

Azonnal jön is a válasz, hogy feljönne hozzám.

 :o  :o  :o  :o  :o  :o  :o  :o  :o  :o  :o 

És most van a pillanat, amikor delete az összes levele, a kedvencelés, az email, és a telefonszám. ;)

Már rajta is volt az egerem, amikor eszembe jutott a blog.
Szóval, mit reagáljak, hogyan juttassam a fejébe, hogy:
1. nem, nem illik egy nőhöz erőszakkal meghivatni magát egy férfinek
2. akinek nincs lehetősége, ne nőzzön
3. nem megyünk szobára első randin, nem feltétlenül erkölcsi megfontolásból, egyszerűen nem elég érdekes hozzá

És mindezt úgy, hogy legyen bármi értelme. (Tanul, okul belőle bárki szerint is, mint ami a ghostolás elleni legfőbb érv?)

Most úgy alakul a sztori, ahogy alakítjátok.
Kíváncsi vagyok, meg lehet-e oldani a szituációt oda-vissza sértegetés és ghosting nélkül, vagy oda fut ki, hogy néha mégsincs más lehetőség. ;)
Aztán meglátjuk, kinek volt igaza. :D

 !kep:https://www.pinclipart.com/picdir/big/446-4469119_cutie-ghost-ghost-sticker-clipart.png 

A kifejezés nem tőlem való, egy adatlapon olvastam. A megismerkedés értendő alatta, ha netán valakinek nem esne le azonnal a papírtantusz.
Egész pontosan "szarakodásmentességet" volt a szöveg - idézni ugyebár csak pontosan, szépen illik, még akkor is, ha esetleg az idézet tartalma erős hányingert kelt is. :/

Következzen még pár idézet, ha már így belejöttem. :D
Szemelvény azokból a levelekből, amiket egy nap alatt kaptam a Nyári szexkalandok fórumbeli hozzászólásom után.
https://www.eropolis.hu/city/forum/?TID=EPff_vszb011&oldal=0#4

"annyira jó h nem kell fölös köröket futni csak tali és szex mikor érsz rá?"

"olvastam a storyt én is benne vagyok ilyenbe"

"ezt szeretem minek a hosszas találkozások mikor tudjuk miért vagyunk itt"

Oké, ez az a színvonal, amit egyébként is kukázni szokott az ember lánya, ez nem is különösebben dolgoztatta volna meg az agytekervényeimet. Ami sokkal jobban meglepett, hogy olyanok, akik addig kicsit más képet sugalltak magukról, hirtelen ledobták az álarcot.

"Múltkor olvastam azt a Duna partos történetet. Én nem szeretnék ilyen anonim módon Veled lenni, de a hosszas előbeszélgetést is szívesen kihagynám. Ezért is hívlak mindig egy kiruccanásra. Mert amíg odaérünk, beszélgetünk, és ott már másra használnánk a szánkat. De ha ez nem tetszik, jöhetnénk azonnal hozzám is. Mert egy olyan nőt szeretnék végre találni, akivel nem lenne sok-sok napos levelezés és beszélgetés, csak max. egy autókázásnyi ismerkedés a szex előtt."

Sokaknak (még nekem is) az a véleménye, hogy nagyon sokat beszélek. :D De ezek szerint nem eleget. Merthogy vele régóta váltogattuk a leveleket. Persze, nem filozófiai mélyértelműeket, de mégiscsak valami képnek ki kellett volna alakulnia benne rólam. Amit elnézve nem írt volna ilyet.

A levélrészlet magyarra fordítása ugyanis (javítsatok ki ha nem):
"Olvastam a Duna partos történetet. Nekem ennyire nem megy könnyen, hogy egy kis látszatot sem adjunk a dolgoknak, de a szöveg nagyobb része nem érdekel. Ezért hívlak szabadba. Megnézlek, és ha kinézel valahogy, akkor ott helyben is kezdhetnél szopni, de hozzám is felmehetünk. Elég belőled 10-15 perc, aztán szexeljünk."

És mekkora tévedés! Aki engem egy icipicit is ismer (vagy van empátiás készsége és beszélgettünk már 3 szót), az két dolgot biztosan tud rólam.

1. szóval vagy tettekkel, de mindig én kezdeményezem a szexet
2. az agyamban az izgat fel, ahogyan eljutunk a szituációig, és nem az hogy látok egy meztelen farkat, utóbbi csak a második lépés, ami nincs az első nélkül

Akkor a napló sztorimat kicsit kiegészítem, a kevésbé eseménydús részletekkel, hátha a jövőben valaki tényleg meg akar ismerni, a látszaton túl. :D

A legnagyobb korkülönbségű partnerem ő volt. Az első csetelésünkön elmondtam neki, hogy mi nem fogunk szexelni. Ennek tudatában folytatódott az ismerkedés.
A sráccal majdnem egy hónapon át cseteltünk minden áldott nap, órákat. Nem találkoztunk, mert kvázi idegent szerettem volna, de kb egymás élettörténetét ismertük már. :D Én idegenkedtem a korkülönbségtől, ő kitartó és türelmes volt. Napi szinten virtuális részei voltunk egymás életének, lereagáltuk a napi történéseket, elmeséltük a napunkat, a gondolatainkat. Mindvégig nagyon tisztelettudó volt, és mindig pont addig a vonalig ment, ameddig vonzó maradt, és nyilvánvalóvá tette, hogy a barátságon túl abszolút nőként tekint rám. Minden érdekelte, rengeteget kérdezett, és ha én kérdeztem, semmi sem volt titok. Mindig elérhető volt. Annyira motiválta a lehetőség, hogy csak ezért rászánta magát hogy megszerelje a kocsiját. Úgy fogalmazott egy üzenetben: "most épp nyakig olajos vagyok de értünk teszem, a második sorért a listádon, mert imádom a listádat, és ha kocsi is kell hozzá hát rajtam nem múlik".
Ugyanis a második sorhoz kocsi is kellett. :D Akkor már persze nem volt idegen, de ahhoz nem kellett annak lennie. ;) Aztán a harmadik, negyedik, ötödik tétel...a lelkesedése...hm...minden értelemben töretlen volt.

Amikor találtam egy korban hozzám illő partnert, ő mindent vitt, és elbúcsúztam tőle. Még bő egy évig leveleztünk. Kívülről egy magas, kigyúrt fickó, belül pedig egy kedves, férfias, humoros, aranyos, udvarias, csupaszív srác, szexre mindig kaphatóan. ;) Csak pozitívan emlékszem rá.

Rengeteg extrém dolgot csináltam - és csinálok mostanában is - az erón. A látszat sokminden lehet. De ami mögötte van, azt csak az érzi meg, aki tényleg meg akar ismerni. És az megérzi. A világ nem fekete-fehér.

"Meg akarlak ismerni" - jön a levél. Én meg nevetek: "Tényleg?" Mert 100-ból 99 alkalommal egy frászt tényleg. Aki tényleg meg akar ismerni, az nem mondja, hanem teszi: megismer. Bőven van rá módja. Azt gondolom, az igazán jó szexhez valamelyest meg kell ismerni egymást. Akkor is, ha nem holtodiglan a cél. És én mindent szeretek kimaxolni. 
Ez pedig rengeteg szarakodással jár. Velem aztán rengeteget kell szarakodni. :D :D :D 
Akinek ez szarakodás, annak ráadásul el sem jön az áhított eredmény, mert megérzem, hogy hamis a baba. 

Mert akiket én keresek, azoknak a megismerkedés nem szarakodás, hanem egy élvezetes utazás, egy izgalmas játék...felszállás egy hullámvasútra, ami telistele van meglepetésekkel. Csak bátraknak, nyitottaknak, és őszintéknek. Meg akik felfelé is szeretnek menni, lassan, visszatartott lélegzettel, hogy aztán lehessen robogni, sikítozni, fejjel lefelé is lendületet venni, majd újra lassan fel, hogy aztán még vadabb kanyarok jöjjenek.

A többiek meg csak szarakodjanak a földön. ;) :vigyor: 


!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420200803215746.jpg

 !kep:https://banner2.cleanpng.com/20190303/cup/kisspng-thumb-signal-clip-art-smiley-emoji-5c7c357ca80494.7900343815516440286882.jpg 

Megkaptam már sokszor, hogy én mindig csak nyafogok, hőbörgök, kekeckedem, felháborodom, gúnyolódom, csipkelődöm, kritizálok.
És akkor mégis hogy lehet hogy ennyi éve itt vagyok, ugyanazzal a nickkel, rendszeresen befizetett örömpolgársággal? :)

Nem, nem vagyok mazochista, hogy sok rossz ellenére itt kínozzam magam. (Ami azt illeti, ha már DS, akkor inkább a másik oldal, de ez most nem erről szól. :pirul: )
Tettem arra vonatkozóan egy féligmeddig ígéretet, hogy a jóról is írok. Mit kaptam én az itt töltött időkkel, túl a közhelyeken (soooook ééérdekes embert ismerhettem meg...ezt a parádésan semmitmondó közhelyet azért sokaktól olvassuk, de konkrétumok híján ez pont nem mond semmit).

Lássuk hát a konkrétumokat.

Akkor kezdtem el ezen a poszton gondolkodni, mikor a napokban egyszercsak nem folyt a csapból melegvíz. Ilyenkor egy egyedül élő nő ránéz a cirkóra, elkerekedett szemekkel, és arra gondol, ezt a sorscsapást most miért pont én kaptam?! Merthogy legfeljebb szemmel verni tudok egy gázcirkót, de ahhoz nekem helyből pasi kell, hogy ebből melegvíz legyen. Áhhhh...végül aki telefonon segített (és soha nem jöttem volna rá a megoldásra), szóval őt itt ismertem meg. :)

A napokban egy beszélgetés során arról volt szó, hogy ki melyik vizeket bringázta már körbe. Sorra vettem, Balaton megvolt 8 alkalommal is, Fertő-tó kétszer, jé, hát a Velencei-tó is megvolt, egy eropoliszos ismerőssel tekertük körbe. :D Érdekes első találkozás volt...biciklivel leszállni a vonatról, bicajjal várt, és akkor neki a tekerésnek, megállások kilátókban, vagy épp a semmi közepén, de megnéztünk naplementében egy titkos eldugott kis strandot is. ;)

Megismertem az ország naturista strandjait, fürdőit. A napokban végre eljutottam ismét a ráckevei naturista wellnessbe, óriási élmény volt - egy itt megismert ismerőssel. A karanténos-tiltós-bezárkózós időket pedig ki sem bírtam volna anélkül, hogy sorra kapjam a tippeket a titokban nyitvatartó szórakozó-, és vendéglátóhelyekről, magánrendezvényekről, itteni ismerősöktől, barátoktól. :) Akikkel aztán voltam is jópár ilyenen. Nélkülük beleőrültem volna a bezártságba.

Huszonévesen bejártam Európát, de semmit sem láttam belőle, mert mindig munka miatt voltam ott, a párizsi Eiffel tornyot vagy tízszer sikerült messziről látnom kocsiból, de nem jutottam a közelébe.
Hát az elmúlt években ez is változott. Egy itt megismert férfivel szanaszét gyalogoltuk magunkat Párizsban, és persze a tornyot is megmásztuk végre, sétáltunk éjjel a Szajna partján, bejártuk a kikötőket Marseilleben, felültünk a libegőre Grenoble-ban. Körbeutaztuk Franciaországot, amikor a Flixbus promócióban 1 euróért árulta a jegyeket bárhonnan bárhová. Egyszercsak felhívott, van ez a promóció, mi lenne ha elmennénk. Oké. :D Strapás volt, de életreszóló élmény.
Vagy Olaszország, ahol éppen a földrengés előtt megnéztük Firenzét, jártunk a Colosseumban Rómában, egyedül Velencében vettünk ki egy viszonylag drága szállást (ragaszkodtam hozzá hogy bent Velencében akarok éjszakázni, nem a hídon túl), hát az lett belőle, hogy míg én úgy képzeltem, hogy juj de romantikus, és hatalmasat fogunk szexelni, hát ő meg úgy döntött hogy alszik. Próbálkoztam mindennel, horkolás volt a válasz. Erre én dühömben kinyitottam a szúnyoghálót az ajtón, és betódultak a szúnyogok - hát egyikünk sem aludt egy percet sem. :D Egész éjjel veszekedtünk és ajtót csapkodtunk (szerencsére Olaszországban a szeme se rebben senkinek némi temperamentumra, sőt, hátulgombolós napközisek voltunk egy mindennapos igazi olasz drámához képest). Majd lefáradva a vitában, hatalmasat szexeltünk a hajnali napfelkeltében...no mégiscsak Velence, és mégiscsak az lett amit akartam. :D :D

Többször randiztam a Duna partján, különböző kimenetelekkel (szerelem, barátság, mély beszélgetés, csak egy könnyed piknik, vagy épp egy őrületes szex), ezt egy másik posztomban már kifejtettem részletesebben is. Mind fantasztikus volt, a maga módján, és örökké emlékezetes marad.
Életem egyetlen masszázs-élménye is egy itteni ismerőshöz kötődik.

Évek óta járok tollasozni (sajnos mostanában épp hanyagolom, mert iszonyatos munkatempó van), volt időszak amikor hetente többször is. Persze a partnerem hozzá itt ismertem meg. Érdekes sztori volt az is. És az is vele történt, hogy addig-addig szerveztem az augusztus 20.-át, hogy végül semmi program nem lett, és akkor egyszercsak megcsördült a telefon hogy hol vagyok, mondom itthon csücsülök...hát épp tőlem párszáz méterre van (akkor a Feneketlen Tónál laktam éppen), és akkor vettünk az éjjelnappaliban egy-egy dobozos sört, és a Feneketlen Tó partján hallgattuk ahogy fellövik a petárdákat...

Azt hiszik az emberek, a nők bármit megbeszélhetnek a barátnőikkel. Hú de mennyire nem igaz ez "odakinn". A nők a legkritikusabbak egymással, és ítélkezésben sem kell a szomszédba menniük segítségért. 
Az egyetlen nőt, akivel a legfesztelenebbül, tényleg bármit meg tudok beszélni, itt ismertem meg. Amikor találkozunk, mindig olyan érzésem van, mintha örökké ismertem volna. 

Éppen ingatlant keresgélek, és amikor volt egy olyan ami megfelelőnek tűnt, hát ki volt, akit segítségül tudtam hívni a megnézéshez? Egy szintén itt megismert régi ismerős. (A ház nem tetszett neki mert nincs pince, és egy valamirevaló háznak van pincéje is, ahol el lehet helyezni egy ketrecet - hogy mire, azt a fantáziára bízom :) - hát nekem nem pont ez volt a fő szempontom, de pont megadta a lökést a döntéshez, ami egy nem lett. A megérzései mindig jók, bármik is a szempontok. :D Hát pince ketreccel, végülis miért ne?! :D ) Utána egy benzinkúton szereztünk kávét, és a napfényben iszogatva épp arra döbbentünk, hogy már csaknam 7 éve ismerjük egymást, közben mindkettőnk élete jópárat fordult, és olyan jó ezeket elmesélni, tabuk és titkok nélkül, az összes hülyeségünkkel együtt.

Mert hülyeségei mindenkinek vannak. :D Nekem is. A különbség a nagyvilágban és az itt megismert emberek között az, hogy ezekben az ismeretségekben önmagam lehetek, nem kell képmutatni. Egy folyamatosan formálódó önmagam, nem kell megfelelni, nincs tét - és éppen ezért az itteni ismeretségek nagy része örök. Még azok is, amikből nem lett találkozás, vagy megszakadt az ismerkedés, mert akkor és ott nem ugyanazt akartuk egymástól, vagy más élethelyzetben voltunk. Látjuk egymás nickjeit, része maradt az életemnek, én is az övének... Egymás eszébe jutunk, és néha eljátszunk a gondolattal... Velük néha sajnálom hogy nem mentünk tovább, mert rengeteg élmény van a tarsolyban mindig, amit kihagytunk...néha meg azt mondom, az ilyen nickek is kellenek, örök lehetőség ami bármikor változhat. A történetem részei ők is, ahogy a többi. Besorolás nélkül, hogy éppen mi a státuszunk, nem fontos, képlékeny. Hogy mennyi ideig nem találkoztunk, lényegtelen, amikor újra látjuk egymást, újra hallunk egymásról, olyan mintha tegnap találkoztunk volna, és újabb lehetőségek nyílnak szuper holnapokra. 

A történetet szándékosan nem éleztem ki szexre. Természetesen az is volt. Jók-rosszak, a csak megfordult a fejünkben de elhessegettük - be sem teljesült vágytól az egyszeri alkalmon át a több éves kapcsolatig. De akikről az írás szól, ők bőven túlmutatnak puszta szexualitáson. Pont azok lettek a felejthetőek, akik számára egyfunkciós az oldal. Jóval bonyolultabbak vagyunk a szexualitásunknál.
Itt is emberek vannak, mint bárhol. Attól, hogy nem házastársat keresünk, még ugyanúgy egész emberek vagyunk, érzésekkel, egyéniséggel, sorssal. Dobál az élet, tanulunk, változunk, és közben próbálunk élményeket megélni, és önmagunk maradni.
 
Mindig vagyunk egymásnak - és leszünk is. <3 




!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420200630041904.jpg

Miért léptem ki a priviből?

- teheted, és teszed fel a kérdést. 

Persze ha magadtól tudnád miért, akkor ki sem léptem volna, mert megütnéd azt az érzelmi intelligencia szintet, hogy nincs okom kilépni. 
Hát jó, lássuk, miért. 
Azért, mert az alábbi felsorolásból legalább 3 pont igaz volt.

1. Mert nem olvastad el a reglapom. (Ha elolvastad volna, akkor nem is hívtál volna privire, a céljaink oly mértékben különböznek.)

2. Mert nem rám vagy kíváncsi, hanem láttál egy fotót, amire felállt a farkad, és ígéretes lehetőségnek tűnt, hogy a kép 3D-ben is megjelenhet. (Csakhogy egy ember vagyok, közben erről megfeledkeztél, és emlékeztetésre sem rémlett fel.)

3. Mert nem ismerkedésre, hanem becserkészésre használtad a lehetőséget. Míg az első egy kölcsönös, egyenrangú tevékenység, addig a második messze nem az.

4. Mert az emberi oldaladból semmi sem látszott, egy üres farok pedig érdektelen, rengeteg van belőle a világban. Még műanyag változatban is.

5. Mert csak szexről tudsz beszélgetni. Az NEM ismerkedés.

6. Mert elsütötted az idő előtti (és totálisan értelmetlen) kérdések valamelyikét. (Mit szeretsz a szexben, mit csinálsz most, és társai.)

7. Mert elmesélted, mit csinálnál velem. Az előre megírt forgatókönyvek nem érdekelnek, azt nem én inspiráltam, csak statiszta lennék a pornófilmedben.

8. Mert nyaggatni kezdtél hogy találkozzunk, anélkül, hogy bármit is tudnék rólad (vagy te rólam). Mégis milyen apropóból találkozhatnánk így? (Csak nem azért, hogy egyfolytában nyomulj?!)

9. Tipikus egyalkalmasnak tűntél, azt pedig NEM keresek. A padlás tele van olyan pasikkal, akik egy alkalom után eltűnnek, vagy én tűnök el előlük mert 5 perc után érdektelenek számomra szellemileg. Nem gyűjtök trófeákat, és én sem szeretnék az lenni. Még haverként is csak azok érdekelnek, akikkel holnapután is lesz mondanivalónk egymásnak.

10. Borzalmas, szemfájdító volt a helyesírásod, és nem bírtam tovább nézni.

11. Két megnyilvánulásod között hosszú percek teltek el, vagyis közben más dologgal is foglalkozol. 

12. Kioldottad az azonnali katapultot azzal, hogy hozzám szerettél volna feljönni (ilyenkor nem kell 3 ok, ez magában is elég). 

És hogy miért szó nélkül léptem ki?

Mert minden pontról elkezdenél vitázni, enyhébb esetben magyarázkodnál, rosszabb esetben kioktatnál hogy mire való ez az oldal. Mindkettő felesleges.
Úgy gondolom, érthetően és nyíltan leírtam a reglapomon, hogy én mire használom az oldalt, és kivel szeretnék megismerkedni. Ezt illik tiszteletben tartani. Ha ezt nem tartod tiszteletben, akkor miért tartanál bármi mást tiszteletben?! És én miért tartsalak téged tiszteletben?

Ahogyan ezt százszor elmagyarázni sem szeretném, ezért ez a kis szösszenet.


!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420200424190216.png

Ha emlékeztek még a Magyar Narancs című posztomra, mostanában leginkább ezt érzem.

A külvilágban, és a velem történtek egyaránt oda vezettek, hogy ennek a nagy szexvadászatnak egyre kevesebb értelmét látom.
Olyan érzés, mint a haverok-buli-fanta módban eldorbézolt éjjel után másnap kitakarítani a lakást, elkönyvelni a veszteségeket, és megkérdezni magadtól, hogy ez most mire volt jó. :(
Vagy olyan, mint idegen mellett ébredni, és azon gondolkodni, ki ez és hogy kerültél ide.
Vagy olyan, mint orgazmus után 10 perccel azon gondolkodni, vajon miről lehetne beszélgetni olyasvalakivel, akiről semmit sem tudsz, és hogyan szívódj fel a leggyorsabban.

Értéktelen, múlandó, felejthető. Ha pedig nem az, akkor fájdalmas.
Választhatsz, hogy örülsz, amiért nem kell valami átlátszó indokot kitalálni hogy miért nem, vagy visszafojtott lélegzettel nézel rá minden csipogásra a telefonodra, hogy ő írt-e, és közben rég tudod hogy nem fog. Legalábbis nem most, hiszen megkapta amit akart. Majd akkor, amikor már csak átfutod az üzenetét, és sóhajtasz, ez meg már minek írt. De nem írod meg, hogy úgy egy héttel / hónappal / évvel ezelőtt kellett volna, már baromira késő. A pillanat már elmúlt, már rálegyintettél, foglalkozzon inkább azzal, amivel akkor foglalkozott, amikor összerezzentél minden üzenetre. 
De mégcsak nem is válaszolsz, annyira blőd már, nem éri meg a billentyűk leütését.

És vannak azok, akik csak ott vannak. 
Nem dumálják le rólad a bugyit, nem akarják elhitetni veled hogy ők mekkora ászok, nem beszélik bele a hóemberbe a hősugárzót, nem fitogtatják a farokképességeiket, nem forog a világ a nemi életük körül....csak pont ott vannak amikor szükséged van rájuk. Ismernek. Meghallgatnak. Hiányzol nekik. Kérdeznek. Figyelnek rád. Vagy úgy tesznek, mintha figyelnének, amikor unják. :) Tök hétköznapiak, emberik, van szívük, lelkük, érzéseik. Hibáik, hiányosságaik is persze...ahogy neked. Hiszen emberek, ahogy te. 
De ott vannak, és kiállnak melletted, megfogják a kezed amikor szükséged van rájuk. 

Hétköznapi hősök, akik többet érnek, mint George Clooney és Brad Pitt együtt. Szex után is megölelnek, sőt, szex nélkül is megölelnek. Ismernek. Tudják hány cukorral iszod a kávét, mennyi tejet teszel bele, milyen párnával alszol, mit szeretsz reggelire, mire szeretsz ébredni, melyik az erogén zónád és hol vagy csikis...még álmukban is vigyáznak rád, megigazítják rajtad a takarót, puszit lehelnek a tarkódra, amikor azt hiszik, alszol. Lábujjhegyen kilopakodnak, nehogy felébresszenek, sötétben, és akkor sem ordítanak ha közben beverik a lábukat az ágy lábába.

Ott vannak, ahol kell, és amikor kell. Akkor is kíváncsiak rád, amikor nem vagy a tizenöt centis tűzpiros cipődben, amikor nem volt időd hajat mosni, amikor fáj a hasad, amikor alig tudtad magad kivakarni reggel az ágyból, vagy amikor szomorú vagy. Vagy félsz. Ha átutaztad a legforgalmasabb reptereket a legnagyobb járvány közepette az utolsó percben, és végre megérkezel, nem lépnek hátra kettőt, hanem rohannak eléd.

Ők nem félnek soha semmitől - nincs rá idejük, mert elmegy arra hogy téged várnak és féltenek, jobban féltenek mint önmagukat.

És akkor megkérdezed magadtól, mi a fészkes faxot is keresel te máshol... :(


!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420200321033736.jpeg