Válasz a(z) 265-es üzenetre: A szomszédok boldogsága pedig a zárt fürdőszobaablak? :-D

Válasz a(z) 264-es üzenetre: Biztos, hogy nem könnyű megfogalmazni. Nekem sem sikerült. Az egyensúly valóban nagyon fontos, ha nem a legfontosabb alkotórész. :-)

Válasz a(z) 264-es üzenetre:
Mondjuk elnyúlás egy kölcsönösen sikeres akció után, merengve a semmibe, némán élvezve a pillanat varázsát, hagyni feltöltődni az aksikat?

Válasz a(z) 263-es üzenetre:

Nehezet kérdeztél.
Nincs rá recept, miszerint egy kicsit ebből, egy kicsit abból, meg egy csipet akármi még. 

Arról nem is beszélve, hogy embere mennyire válogatja...

Szégyen, de nem tudom megfogalmazni. 

Talán az egyensúly.

Minden irónia, kötekedés és negatív szájíz nélkül kérdezem, kedves csoporttársak : szerintetek mi a boldogság?

Válasz a(z) 260-es üzenetre: 

A csend benned van. Ami egyébként teljesen természetes jelenség, minden átmeneti rítus része. 

Személy szerint én most éppen "zajlok", s milyen furcsa, hogy úgy érzem, a fórum is úgy pörög, mint még soha. :-)

A végén még igazuk lesz azoknak, akik vallják, hogy külső világunk a belső visszatükröződése. ;-)

Válasz a(z) 258-es üzenetre: 

Én nem vagyok elkeseredve, sőt, izgatottan várom az eseményeket... lehet hülyén hangzik ez így, de hiszek benne, hogy mi emberek többet érdemlünk annál, amit most "osztályrészül" juttatnak nekünk...

Válasz a(z) 257-es üzenetre:
Kellenek az új arcok, hangok, meglátások, kakasok. Az úgy egészséges és teljes. Túl nagy a csend.

Válasz a(z) 256-es üzenetre:
Épp ott, a cél tekintetében támadtak kételyeim nekem is. Nem hinném, hogy eloszlatásuk pillanat műve lenne csupán.

Válasz a(z) 255-es üzenetre:
Valahogy jobban örültem volna, ha mást válaszolsz. :-(

Válasz a(z) 254-es üzenetre:

Nagyon költői képeket vonultattál fel. :-) De úgy érzem, hogy ismét elbrűgöltünk egymás mellett. :-D

1. Szeretem a belterjes társaságokat : ott legalább nem téma a "ki kivel mit csinál". :-D ( Jaj, de jó sztori jutott erről eszembe...no, de majd máskor. :-) ) Nah, szóval sem szükségét, sem igényét nem érzem a vérfrissítésnek. Nem MLM-hálózat ez a csoport, hogy folyton újabb és újabb tagokat kelljen toborozni a működéshez. :-D

2.Szívemszotty kedvencem, aki szabadidejében trollokat lökdös mindenféle vonat elé :D, hivatásszerűen foglalkozik a csoportszex jelenségével. Ő ihlette a génmegőrzéses gondolatomat, miszerint egy adott populáción belül kiemelten kell kezelni bizonyos egyedeket. S bár előfordul, hogy gyakorlati hasznot már nem hoz a közösség számára az egyed, mégis védik, s életben tartják addig amíg csak lehet. Miért ? Mert olyan genetikai állománnyal rendelkezik, amely ritka kincs, s szükség van a megtermékenyítő-képességére. 

Egyszerűbben - ahogy nagyapám indokolta, hogy miért nem altatja el fogatlan, félvak, 19 éves kutyáját : " A Teremtő elleni bűn volna elpusztítani ezt a remek állatot. Amíg megugorja a szukát, addig megtartom." :-D

Válasz a(z) 251-es üzenetre:
Aki tud írni -és Te nagyon tudsz - az nem felejti el. Legfeljebb úgy érzi adott állapotában, hogy nem tud. De ez már a lelkéből fakad. Majd ha egyensúlyban leszel, újra kihegyezheted a pennádat. :-)

Jómagam is éppen abban a helyzetben vagyok, hogy a további íráshoz - hűen a saját mondásomhoz - meg kell még találjam a célt. Ha ez meglesz, meg fogom találni a hozzá vezető utat is. Ahogy magamat ismerem, kacskaringós lesz. De ez is szép benne.

Válasz a(z) 252-es üzenetre:
Teljes mértékben igaz. Én is a vihar előtti csendet érzem minden zsigeremben. Meglátásom szerint az emberiség egyik legnagyobb vihara van előkészülőben... 
Nem véletlenül mondják, hogy a történelem ismétli önmagát, anno a nagy Római birodalom is széthullott, semmivé vált, hiába volt dicső egykoron, most ugyanezen az úton vagyunk.

Válasz a(z) 253-es üzenetre: :-D
Csatlakozom, itt az idő, frissítsünk végre vért!
Ügyes, vagány fiúk vannak itt, ám vértjük, fényük megkopott, ujjasuk száláig elvásott. Noha száz csatát megvívtak, s bátorságuk, étvágyuk a régi, a mozdulatok lassúsága őrségváltásért kiállt. Új és legfőként ifjabb lovagok ereje, s hangja kell ide. Mert megérdemlitek! :-D :-) ;-)

Válasz a(z) 251-es üzenetre: 

Házikedvencnek. :-D

Vagy a génállomány védelme volna a cél? :-D

Válasz a(z) 244-es üzenetre:
Mindketten tudjuk, vízválasztó ez az év és azt is, hogy nem dőlt még el semmi! Vihar előtti csendben fortyog a mély, s ha az kitalál törni, elvisz mindent, amit az útjában talál.

Válasz a(z) 249-es üzenetre: :-D  :-D 
Ez már csak azért is megtisztelő, mivel az illető, akiről itt szó van, nem feléjük férfi, s szép lassan kihal az írások terén is. Kérdezném, mire is tarjuk akkor e díszpintyet? :-D

Válasz a(z) 243-es üzenetre:
Nehéz szavakat találni a barbárságra, amikor ilyen következményekkel terhes. Mi más marad, mint erőt gyűjteni ebből is? 
(Csak a szemet gyógyítsa meg végre valaki, vize hogy elálljon, s ott középen többé már ne fájjon!)

Válasz a(z) 247-es üzenetre:

:-D Szerintem nem sok férfi mondhatja el magáról, hogy ekkora "háreme" lenne, mint neked - itt, Eroplison.

Válasz a(z) 241-es üzenetre: Maximálisan meg tudlak érteni, adtál nekem is gondolkodni valót bőven. Isteni szerencse, hogy a tollam kifogyott, különben a kezem remegne be!

Válasz a(z) 237-es üzenetre:
Na ezért szeretek itt lenni! Az itteni hölgyek helyettem is okosak, én meg csak beülök a kész megoldásba, dicsérve az ő leleményes agyukat. :-)

Válasz a(z) 235-es üzenetre:
Azt mondod, hol van még karácsony? :-)

Hihi...  :-D  kikerült az "ajánlott" fórum ketrecből az ördögfióka.... :-D  :-D

Válasz a(z) 241-es üzenetre:

Látod, legutóbbi elmélkedésem is valahogy idekötődik. A lelkiekhez. Elképesztően beteg társadalomban élünk és itt a betegséget elsősorban pszichés-mentális betegségre értem. A sok-sok fizikai betegség mind ebből jön. (Emiatt sem értettem egyet soha egyetlen kormánnyal sem, akik mind a rokkantnyugdíjasokon akarják elverni a port, a többségük valóban beteg és nem véletlenül).

Mert mire tanít a mai kor? Élj a külsőségeknek, ne törődj sem a saját lelkeddel, mentális egészségeddel, de ne törődj másokkal sem. Csak Fogyassz! De azt mentől többet!
Beteg a világ. Körülnézünk és mindenhonnan ez ömlik ránk. Csoda, hogy ettől egyre többen a Dunának mennek? 
Mert sem iskolában, sem a családi körben, de sehol máshol, nem tanítják azt, ami fontos lenne, hogy hogyan éljünk lelkileg egészségesen, kiegyensúlyozottan. Mit kell tenni ezért. Így aztán, akik ideje korán felismerik mindezt, a maguk módján, saját kárán tanulnak valamit belőle. De sokan egyszerűen el sem jutnak addig a felismerésig, hogy változtassanak a prioritásokon. 
Nem áll szándékomban senki felett pálcát törni, de kicsit távolabbról szemlélve a probléma gyökerét, ijesztő és tragikus amiben élünk. 

Nekem már azt is elég volt feldolgozni, hogy mire 25 éves lettem, a velem együtt az iskolatársaim felének már csak egy szülője volt életben, s már többen vannak, akiknek már egy sem. Az 50-60-as korosztály is hullik mint a légy... ez is tragikus...fizess nyugdíjjárulékot, minek????

Na nagyon elszaladtam, viszont valóban felér egy komoly arculcsapással, amikor ilyesmi az ember közvetlen környezetében történik, s ismeri a szereplőket.

Válasz a(z) 241-es üzenetre:
Örülök, hogy ezt most ide is "kiokádtad". 
Bár, így egymás mellé sorolva, egy félelmetes lista lett belőle, de - magam okán tanulva - símit egy picit az a bizonyos öklendezés. Minden rossz szájízével együtt.
Nem könnyebülsz meg igazán tőle, de egy parányi friss levegőt engedhetsz a tüdődbe. 
Egyébként a szüleim szomszédságában három hete egy 32 éves fiatalember halt meg infarktusban, hátra hagyva feleségét és 8 hónapos kisfiát. Sokat is dolgozott, de a környezetünkben van egy család, mely hozzájárulhatott a végzethez. Összeférhetetlenek, állandó ordítozás veri fel a környéket. Egyszer tengelyt akasztottak a hangoskodás miatt. Az egyik nyikhaj gyerek pedig azt mondta neki akkor, hogy úgyis tönkreteszi az egész családját. A gyerekét megnyúzza, kibelezi. És ezek még csak az enyhébb szavak voltak. 
Amikor kellő alkoholt döntöttek magukba, akkor oda is álltak az ajtaja elé, ordítozva. Nem egyszer, nem kétszer. Úgy tűnik be is végezték, amit ígértek.
Holnapután lesz a temetés.

Válasz a(z) 240-es üzenetre: Korrekt! Akkor védjük meg. :-)

Válasz a(z) 239-es üzenetre: Blogomat zároltam. Publikáltam egy félreérthető bejegyzést, ami aggasztott néhány számomra kedves embert. :-) Amíg nem javítom, addig nem teszem nyilvánossá.

Röviden a lényeg, amiért kibuktam:
- Igyekszem kizárni a rossz dolgokat az életemből. Olykor azonban muszáj levetnem ezt a rózsaszín szemüveget, s ilyenkor élesen kell látnom a világ mocskát. És nem szeretem.
- Hétvége zanzája :
   - 37 éves, háromgyerekes apuka öngyilkos lett
   - 31 éves, kétgyerekes anyuka gégerákos
   - egyik ismerős családról kiderült, hogy apuka mélységesen mély lelki terrorban tartja a családját ( pl. a 2,5 éves kislányt "kiskurvának" becézi,stb,stb ) Bár fizikailag nem bántja őket, anyuka a lelki megalázások miatt menekülni akar , s ehhez kérte a segítségemet. Eddig a boldog tudatlanság megvédett, de immár nem tudok nem tenni semmit, ugyanakkor azt sem tudom, hogy mi is lenne a dolgom.
   - 27 éves anyuka egy női portál lelkibeteg, érzelmi sérült felhasználóinak virtuális egyetértésével, emelt fővel, önnön nagyszerűségének tudatában abortáltatja azt a gyereket,akinek a fogantatásáért egy éve ölni is tudott volna. Amikor néhány észérvvel próbáltam lehiggasztani a kedélyeket, egyszerűen kivágott a klubjából, ahová amúgy ő hívott meg.

Nem sorolom tovább. Közben végigmosolyogtam egy szülinapi bulit, másnap megpucoltam 30 kg krumplit és végighallgattam féltucatnyi ember kínjait.

Mozgalmas hétvége volt, mindeközben van egy saját életem is. Uram közgyűlik meg költséget vet, így maradt a blog, ahova kiokádtam a lelkem bajait. :-)

Ja, mert ugye azt tudni kell, hogy nekem az ujjam ír, nem az agyam. :-D Troll vagyok vagy mi a szösz. :-D

Válasz a(z) 238-es üzenetre:
Való igaz, hogy boldogabb lenne, viszont a világgal és magunkkal szemben egy óriási bűnt követnénk el, hogy az amúgy is kevés értelmes emberek számát csökkentjük :-D

SzeSze, hová dugtad a blogod?
Már végigjártam az egész várost, de nincs sehol. :-)
Akkor ez már hiánycikk??

Válasz a(z) 236-es üzenetre:

BC! Gondolj bele, mennyire boldog emberré tennénk, ha negyedére zsugorodna az agya és nem kellene folyton gondolkodnia. Hülyéknek áll a világ, én már csak tudom. :-D

Válasz a(z) 233-es üzenetre:

És mi van olyankor, ha olyat játszunk, hogy nem a csoportot szünteted meg, csak kilépteted az összes tagot? Akinek pedig fontos itt lenni, az visszakéredzkedik. :-D

A meztelen szaunára még gyúrunk,tartok tőle, hogy emiatt muszáj eron maradnunk.  ;-)

Válasz a(z) 232-es üzenetre:
 :-D  :-D 
a mi Dínónk sok mindent kibír, inkább nem biztos, hogy ki kéne tenni agysorvasztó oldalaknak  :-D

Válasz a(z) 233-es üzenetre:
Várjál még a kihalással  :-) 
valamint mint tudjuk ideje van az ültetésnek és ideje annak kiszaggatásának, ami elültetett.. hogy mikor érkezett el az idő? Szerintünk még nem, de te vagy a kertész  ;-)

Válasz a(z) 229-es üzenetre:
Én benne vagyok, de csak ha pucér szauna van arrafelé. Anélkül hol lenne a feladat, vagy a szépség a dologban :-P

Válasz a(z) 227-es üzenetre:
Valahogy nem áll a kezem rá a gyilkolásra. Mekkora egy kapitális, érzelgős farok vagyok én, nem csoda hogy kihaltam! :-D

Válasz a(z) 230-es üzenetre: Tökéletes meglátás! Bevallom, eddig nem ismertem azt az oldalt, de meghívtak oda egy klubba. Mit is mondhatnék : nagyon, nagyon, de nagyon gááááz... Nem is töltök túl sok időt arrafelé. :-)

Szerintem a dínók számára nem kimondottan felhasználóbarát környezet. :-D Szegény DD ott biztosan kihalna, hacsak nem védjük meg. :-)

Válasz a(z) 228-es üzenetre:
szerintem DD függesztené fel a fórum és csoport menedzselését. Egyébként örülünk, hogy itt vagy és követed a viccelődéseink, elmélkedéseink.

Válasz a(z) 229-es üzenetre:
kíváncsi vagyok, hogy DD-nek hogyan tetszene az az oldal :-D
nekem nagyon játszótéren beszélgető anyukák verziójának tűnik.. és véleményem szerint itt kellene maradnunk ezen az oldalon csoportosulni dumálás szempontjából  ;-)

Válasz a(z) 228-es üzenetre:

Megyünk a hoxára! :-D Igaz női portál, de majd megoldjuk : DD-t szépen körbeálljuk és becsempésszük, mint egyetlen férfit. :-D

Nem értelek benneteket. :-)
Van egy felület, ahol válogatott emberekkel beszélgethettek kedvetekre. Csak olyanok látják, akiket ti kértelek, fogadtatok be a csoportba. Hogy ez nem megy mindig egyforma intenzitással? Sokszor előfordul. Ha most "kivégzitek", akkor hol fogtok beszélgetni? Kerestek egy másik platformot? De minek? Hisz' szerettek itt lenni. Nem kell e mellé túl nagy ideológiát gyártani. Most döcög, aztán majd halad, néha esetleg szárnyal, és bizony előfordulhat, hogy újra csak biceg. 
Ha megvigasztal benneteket...Mikor belépek, elsőnek ide jövök, olvasgatni. Kevés idő híján, nincs mindig erő bekapcsolódnom. 
Ez különben sem hagyatékápolás már. Józsi hallgat, mint a csuka. :-) Biztos, ő is csak olvasgat benneteket. 
Én nem hamarkodnám el ezt a dolgot. :-)

Válasz a(z) 226-es üzenetre:
szerintem ne húzd sokáig az agóniát, mert nekünk, akik írogattunk, lesz fájdalmasabb ha még hezitálsz.. 
nyírd ki  :-D

Válasz a(z) 225-es üzenetre:
Nekem is ez az érzésem. Még nem tudom pontosan hogyan is kell korrekt módon felszámolni egy csoportot, de már rajta vagyok az ügyön, természetesen jelezni fogom egy körlevélben.

Válasz a(z) 223-es üzenetre:

Igazándiból a csoport - ebben a formában - csupán jópofa ábránd volt. Gyakorlatilag BC, MÜ-PAGirl, DD, Nuss és egy troll beszélgettek...

Válasz a(z) 223-es üzenetre: 
Én úgy értelmeztem, hogy igen...

Béke poraira a fórumnak.. vagy a csoportra is feladtad az utolsó kenetet?

Válasz a(z) 221-es üzenetre:

Bárhogy nézem, bármerről szagolgatom, a végén be kell látnom, hogy igazad van. És én ezt mennyire utálom!  :-/ 

Technikai dolog : mivel ez a fórum anno zártnak indult, a csoport megszűnésével kikerül a "placcccra". Hacsak nem teszed inaktív státuszba.

Válasz a(z) 217-es üzenetre: 
Terveztem, hogy válaszolok, de aztán az jutott az eszembe, miért én tegyem, van még itt két pasi rajtam kívül, Csendes Bob és Kuka Kázmér.
Azután meg az járt a fejemben, vajon miért teszünk úgy, mintha ez egy csoport lenne. Halottunkat eltemettük, az élet megy tovább, ideje nekünk is odébb állni, hétfőn roló.
Azért szólok most, senkit ne érjen váratlanul.

Válasz a(z) 217-es üzenetre:

Én azon álláspontot képviselem, hogy nem attól függ, ki milyen érzelmi vagy fizikai szempontból megy félre, ha a nemek arányát nézzük ebben a kérdésben.
Az összefoglalód a pasikról egy jó leírás, de mint mindenben, ebben is vannak kivételek. (A nagy részükre 
igaz az összefoglaló)
Való igaz, hogy a férfiak inkább azért járnak félre sokszor, mert otthon nem azt kapják, amit szeretnének- fizikailag. Azonban érzelmileg ragaszkodnak a másikhoz, eszükbe nem jut otthagyni a nőt. Más kérdés, amikor anyagi okok miatt nem megy szét a pár, de sem érzelmileg, sem fizikailag nem jelentenek egymásnak már semmit. Ez számomra a borzalom kategória.
Arányaiban érdekes lenne tudni, hogy a nők és férfiak hány százaléka csalja meg a másikat (most monogám kapcsolatra gondolok, nem nyitott kapcsolat esetén).
Ennél azért valóban a férfiak vezetnének, de lehet, hogy meglepő módon az utóbbi időben a nők nyernék a versenyt. Ez utóbbinak viszont nem sok esélyt adok.
Állítólag egy pasi a szex után köteleződik el egy nő iránt, egy nő viszont előbb érez érzelmet és utána engedi ágyába a delikvenst.
Azért állítólag, mert én ebből a szempontból férfi vagyok, ha ez valóban így van. :-D

Válasz a(z) 216-es üzenetre:
Jól mondod Shuzi :-)
A nyitott kapcsolatba beleférnek a mellékvágányok, amennyiben tud róla a másik, netán még ott is van, bár az nálam sem megcsalás (lásd többes).
Az érzelmi résszel egyetértek. 
Azonban vannak emberek, akik a testi kontaktust sem engedik a másiknak, érzelem nélküli változatban esetén sem.

Válasz a(z) 215-es üzenetre: És amúgy mi a te álláspontod? :-)

Válasz a(z) 215-es üzenetre:

Tartok tőle, hogy ennél bonyolultabb a téma, hisz annyiféle aspektusból lehetne feldolgozni!

Kezdve azzal, hogy kinek mi számít megcsalásnak? - Zárjuk ki az egyebeket, maradjon kiindulási pontként maga a nyers nemi aktus.

Hány éves a "megcsaló"? - Míg a nők nagyjából 20-25 éves koruk között már olyan pasit keresnek akivel leélhetik az életüket, addig a férfiak - szerintem - 25 éves korukig képtelenek jól működő, felelősségteljes kapcsolat kialakítására. Valahogy ezen "srácsági kor" végére jutnak el abba az állapotba, hogy megértik, átérzik mit is jelent valójában egy párkapcsolat.

25-30 között életerős hímségükben parádéznak, persze még mindig nem sok mindent tudnak a nőkről, ám kőkemény elveik és mindentudó mosolyuk van. :-) Na, ilyenkor egy félredugás általában a meglévő kapcsolat végét jelenti, hisz azt hiszik, hogy a másik nővel minden rózsaszín lesz. 

30-35 között szembesülnek azzal, hogy apának kell lenni. És bizony 99%-ban nem akarnak... Ekkor valamiféle menedékként élik meg egy másik nő ölelését, aki visszaidézi a párjuk egykori énjét. A nőt, akit megszerettek, aki egy édes, dögös szexcápa volt, mielőtt tejleadó fenevaddá változott.
35-40/45 között szembesülnek azzal, hogy az asszony mosolya sem az őszinte, ha viccet mesélnek. Mert nagyjából hatszázszor hallotta ugyanazt. Ilyenkor kezdenek el idegbeteg módon csapkolódni és kényszeresen bizonyságot szerezni arról, hogy még férfiak. Szerintem főképp ilyenkor törekednek a numeran-övelésre, hiszen ebben látják megtestesülni igazi alfahím valójukat. 

40,de inkább 45 felett... Na, ilyenkor már kifejezetten szeretnivalóak tudnak lenni. Ekkora általában megelégednek azzal is, hogy "Meglehetne, ha akarnám..."

Egyszóval szerintem pont a férfiak visznek bele több agyat és törődést egy félrekufircba, hiszen a saját egójuk a tét. Nekem úgy tűnik, hogy a nők sokkal higgadtabban tudják ezeket a dolgokat kezelni.

Válasz a(z) 215-es üzenetre: 
Nehéz ebben igazán állást foglalni, valahol egálnak érzem a két nem félrelépési statisztikáját. Azért nehéz állást foglalni, mert itt ezen az oldalon, egy kicsit speciálisabban kezeljük ezt a témát. 

Gondolok itt arra, hogy én speciel a nyitott kapcsolat (házasság) híve vagyok és mindaddig tolerálom a mellékvágányú szexuális kapcsolatokat, amíg tudok róla. Ez az én "defektem". Tudni akarok róla, mert azt nem viselem el, ha a hátam mögött zajlik valami. 

A másik ami sarkalatos pont lehet, az az, hogy míg szexuálisan tudok osztozni valakin, addig érzelmileg nem. Tehát ha a másik fél érzelmileg elkezd húzni másfelé, az, ott már a kapcsolta végét jelenti.
Tudom, nem ez az általános felfogás, hozzáállás, és nem is véletlenül vagyunk ezen az oldalon... :-)  :-D

Ma nagy vita volt a melóhelyemen arról, hogy a nemek megoszlásában ki hogyan csalja meg a másikat.
A férfi oldal véleménye az volt, hogy a nők aggyal is (úgy értette szívével is) megcsalják a partnerüket, a férfiak csak testtel, míg a női oldal véleménye az volt, hogy ez nem így van. 
Én egyikkel sem értek egyet 100 százalékig.
Szóval? Szerintetek?